Sz�ndioxidb�l gy�m�nt kem�nys�g� �veg

�j, �vegszer� �llapotot siker�lt el�rni a sz�ndioxidn�l. Egy olasz kutat�csoport laborat�riumi k�s�rletei sor�n felfedezte, hogy a CO2 extr�m nyom�s alatt a gy�m�nt kem�nys�g�vel veteked� szil�rd, krist�lyos alakot vesz fel, amit "amorf sz�ndioxid" (a-CO2) n�vvel illettek. A Firenzei Egyetem �s a LENS munkat�rsai, Federico Gorelli �s Mario Santoro nev�hez f�z�d� felfedez�s betekint�st ny�jthat a g�z viselked�s�be az �ri�sbolyg�k belsej�ben uralkod� hatalmas nyom�sok k�z�tt, s�t egy napon ak�r hasznos technikai alkalmaz�sokhoz is elvezethet, melyekkel a k�rnyezetet j�val kisebb m�rt�kben szennyezve szabadulhatunk meg a sz�ndioxidt�l. Ut�bbihoz azonban tov�bbi kutat�sok sz�ks�gesek, mivel a jelens�g csak addig marad fenn, am�g a nyom�s jelen van. T�rj�nk azonban vissza egy pillanatra a halmaz�llapotokhoz. A sz�n ugyanazon k�miai csoport tagja, mint a szil�cium �s a germ�nium, melyek oxig�nnel vegy�tve szil�rd halmaz�llapotot vesznek fel. A szil�cium p�ld�ul szil�ciumdioxidd� alakul, melyb�l a hagyom�nyos ablak�veg is k�sz�l. Ezzel szemben norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt a sz�n oxig�nnel keveredve csup�n egy g�zt hoz l�tre, a sokat szidott sz�ndioxidot, ami csak akkor szil�rdul meg ha kell�en alacsony h�m�rs�kletre h�tik �s er�s nyom�snak teszik ki. Ekkor j�n l�tre az �gynevezett sz�razj�g. A sz�razj�g krist�lyos szerkezet�t sz�ndioxid molekul�k �p�tik fel, m�g a fent eml�tett szil�ciumoxidn�l az �veges �llapotot k�l�n�ll� szil�cium �s oxig�n molekul�k krist�lyr�csa eredm�nyezi. Azonban ha egy j�val er�sebb, valahol 40 �s 50 gigapascal k�z�tti nyom�s �ri a sz�ndioxidot, akkor egy eg�szen �j szil�rd anyagot kapunk, ahogy azt az olaszok is megtapasztalhatt�k k�s�rleteik sor�n. A sz�ndioxid a sz�ls�s�ges k�r�lm�ny hat�s�ra a szil�ciumhoz hasonl�an k�l�n�ll� sz�n �s oxig�n molekul�kb�l szab�lytalan krist�lyos szerkezetet hozott l�tre, ez az amorf sz�ndioxid. Az �gy kapott anyag �tl�tsz�, rendk�v�l er�s, �s atomi szerkezet�t tekintve els�sorban a hagyom�nyos ablak�vegre eml�keztet. Ez az �llapot pillanatnyilag csak a laborat�riumban l�tezik, az a-CO2 k�ptelen fennmaradni a nyom�skamr�n k�v�l. Dekompresszi� hat�s�ra visszaalakul egyszer� sz�ndioxidd�, �gy egyel�re a felfedez�s csak a geok�mikusoknak ny�jt hathat�s seg�ts�get a g�z�ri�s bolyg�k belsej�ben uralkod� k�r�lm�nyek szimul�l�s�hoz, bemutatva a m�lyben a magas nyom�s �s h�m�rs�klet hat�s�ra l�trej�v� szerkezeteket, k�t�seket �s termodinamikai tulajdons�gokat.