IT/Tech : Az Eurpai Bizottsg nem szablyozn az internetet |
Az Eurpai Bizottsg nem szablyozn az internetet
2006.06.17. 21:39
Az Eurpai Bizottsg nem szablyozn az internetet
Legalbbis ezt lltja Viviane Reding, aki szerint minimlis felgyeletet tartanak megfelelnek, mg az gazatban rdekelt amerikai s eurpai cgek feleslegesnek tartjk a tbbek kztt a kiskorak vdelmt biztostani hivatott direktvt. A ht kzepn Brsszelben megrendezett tallkozn Reding kifejtette vlemnyt a Televzizs Hatrok Nlkl direktva fellvizsglatrl, amelyre szerintk mindenkppen szksg van, hogy megfelel szablyozst vezessenek be az online tartalmak terletn. A cl a kiskorak vdelme, az erszakos s nem odaill tartalmak korltozsa, a kommunikci nyomon kvetse, valamint az alapvet szablyok lefektetse.
Az amerikai s eurpai vllalatok - tartalomszolgltatk, internetszolgltatk, szoftvercgek, stb. - viszont gy gondoljk, hogy mg ez is felesleges, mivel az nszablyozs az egyetlen clravezet s nem mellesleg bevlt mdszer. Ezen vlemnyhez csatlakozott az Eurpai Internetszolgltatk Szvetsge (EuroISPA) is, amelynek elnke, Michael Rotert professzor kifejtette, hogy az Eurpai Bizottsg a hts ajtn csempszn be az internet pldtlan szablyozst. Az amerikai cgek, kztk a Microsoft, a Google, a Verizon s az AOL hasonl vlemnyen vannak, szerintk a meglv szablyozs bven elegend, s az amerikai plda, vagyis a piac nszablyozsa mkd mdszer. Nincs teht szksg az internetes tartalmak jabb megszrsre, korltozsra.
A direktva mdostsnak, felfrisstsnek krdse mr az v elejn felmerlt. A testlet akkor kifejtette llspontjt, miszerint az interneten letlthet videkat knl portloknak s cgeknek a jvben ellenrizni kellene, hogy milyen tartalm filmekhez is biztostanak hozzfrst a felhasznlk szmra. A szablyozs egyarnt lefedn a mr meglv digitlis videkat s a digitalizland tartalmakat. Nem lehetne hozzfrhetv tenni pedofil, gylletkelt, uszt, valamint reg, magatehetetlen vagy szellemi s mozgssrlt embereket nevetsgess tev, kicsfol anyagokat.
A bizottsg tovbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy egysges keretbe kell helyezni a 25 tagorszg politikjt, klnben nem hasznlhatjk ki a bels piac elnyeit. Ennek rvn a kormnyok kzbelphetnnek, ha gy vlik, hogy az nszablyozs nem elegend egy-egy krds megoldsra. A vita ezrt tovbb folytatdik, s egyelre nem ltni a fnyt az alagt vgn. |
|