Az Eur�pai Bizotts�g nem szab�lyozn� az internetet

Legal�bbis ezt �ll�tja Viviane Reding, aki szerint minim�lis fel�gyeletet tartanak megfelel�nek, m�g az �gazatban �rdekelt amerikai �s eur�pai c�gek feleslegesnek tartj�k a t�bbek k�z�tt a kiskor�ak v�delm�t biztos�tani hivatott direkt�v�t. A h�t k�zep�n Br�sszelben megrendezett tal�lkoz�n Reding kifejtette v�lem�ny�t a Telev�zi�z�s Hat�rok N�lk�l direkt�va fel�lvizsg�lat�r�l, amelyre szerint�k mindenk�ppen sz�ks�g van, hogy megfelel� szab�lyoz�st vezessenek be az online tartalmak ter�let�n. A c�l a kiskor�ak v�delme, az er�szakos �s nem odaill� tartalmak korl�toz�sa, a kommunik�ci� nyomon k�vet�se, valamint az alapvet� szab�lyok lefektet�se. Az amerikai �s eur�pai v�llalatok - tartalomszolg�ltat�k, internetszolg�ltat�k, szoftverc�gek, stb. - viszont �gy gondolj�k, hogy m�g ez is felesleges, mivel az �nszab�lyoz�s az egyetlen c�lravezet� �s nem mellesleg bev�lt m�dszer. Ezen v�lem�nyhez csatlakozott az Eur�pai Internetszolg�ltat�k Sz�vets�ge (EuroISPA) is, amelynek eln�ke, Michael Rotert professzor kifejtette, hogy az Eur�pai Bizotts�g a h�ts� ajt�n csemp�szn� be az internet p�ld�tlan szab�lyoz�s�t. Az amerikai c�gek, k�zt�k a Microsoft, a Google, a Verizon �s az AOL hasonl� v�lem�nyen vannak, szerint�k a megl�v� szab�lyoz�s b�ven elegend�, �s az amerikai p�lda, vagyis a piac �nszab�lyoz�sa m�k�d� m�dszer. Nincs teh�t sz�ks�g az internetes tartalmak �jabb megsz�r�s�re, korl�toz�s�ra. A direkt�va m�dos�t�s�nak, felfriss�t�s�nek k�rd�se m�r az �v elej�n felmer�lt. A test�let akkor kifejtette �ll�spontj�t, miszerint az interneten let�lthet� vide�kat k�n�l� port�loknak �s c�geknek a j�v�ben ellen�rizni kellene, hogy milyen tartalm� filmekhez is biztos�tanak hozz�f�r�st a felhaszn�l�k sz�m�ra. A szab�lyoz�s egyar�nt lefedn� a m�r megl�v� digit�lis vide�kat �s a digitaliz�land� tartalmakat. Nem lehetne hozz�f�rhet�v� tenni pedofil, gy�l�letkelt�, usz�t�, valamint �reg, magatehetetlen vagy szellemi �s mozg�ss�r�lt embereket nevets�gess� tev�, kics�fol� anyagokat. A bizotts�g tov�bbra is ragaszkodik ahhoz, hogy egys�ges keretbe kell helyezni a 25 tagorsz�g politik�j�t, k�l�nben nem haszn�lhatj�k ki a bels� piac el�nyeit. Ennek r�v�n a korm�nyok k�zbel�phetn�nek, ha �gy v�lik, hogy az �nszab�lyoz�s nem elegend� egy-egy k�rd�s megold�s�ra. A vita ez�rt tov�bb folytat�dik, �s egyel�re nem l�tni a f�nyt az alag�t v�g�n.