Franciaorsz�g: is­m�t napi­ren­den a m�­so­l�s­v�­de­lem

A francia korm�nyp�rt k�t parlamenti k�pvisel�je hivatalosan is ind�tv�nyozt�k a vitatott helyi szerz�i jogi t�rv�ny m�sodik vit�j�t. A politikusok azzal indokolt�k a l�p�s�ket, hogy t�l nagyok a k�l�nbs�gek a Francia Nemzetgy�l�s �ltal, illetve a szen�tus �ltal elfogadott t�rv�nyv�ltozatok k�z�tt. Az UMP k�t k�pvisel�j�hez, Richard Cazenavehez �s Bernard Carayonhoz csatlakozott Herv� Morin, a liber�lis UDF p�rt frakci�j�nak a vezet�je is. Cazenave �s Carayon azt kifog�solt�k, hogy m�g a Francia Nemzetgy�l�s �ltal elfogadott v�ltozat gyakorlatilag k�telez�v� tenn�, hogy a digit�lis m�sol�sv�delmek kompatibilisek legyenek egym�ssal, addig a szen�tus �ltal ratifik�lt v�ltozat m�r nem tartalmazza ezt a kit�telt, hanem csup�n lehet�s�gk�nt eml�ti. Mindez az�rt �rdekes, mert kor�bban az Apple-t t�madt�k amiatt, ami�rt az iTunes online zenebolt-h�l�zatb�l let�lt�tt zenesz�mok csak �s kiz�r�lag az iPod k�sz�l�keken lej�tszhat�k, m�s eszk�z�k�n nem. A k�t politikus nemtetsz�s�t fejezte ki amiatt is, mert kor�bban a Francia Nemzetgy�l�s csak az�rt nem fogadta el a f�jlcser�l� h�l�zatok legaliz�l�s�t lehet�v� tev� �tal�nyd�j bevezet�s�t, mert a szen�tus garant�lta, hogy benne marad a t�rv�nyben a digit�lis m�sol�sv�delmek kompatibilit�s�r�l sz�l� kit�tel. Cazenave �s Carayon ezenk�v�l tiltakozott az ellen is, hogy a szen�tus �ltal v�g�l elfogadott t�rv�nytervezet szigor�an b�ntetn� azokat a felhaszn�l�kat, akik az internetr�l a szerz�k enged�lye n�lk�l k�l�nb�z� anyagokat t�ltenek le. A szen�tus megszavazta egy k�l�nleges szerz�i jogs�rt�seket felder�t� sz�r� kifejleszt�s�t is, azonban arr�l m�r nem d�nt�tt, hogy mindezt mib�l finansz�rozz�k. Az �j fordulatnak k�sz�nhet�en mindenesetre er�re kaptak a jogszab�ly (Loi Relative au Droit d'Auteur et Aux Droits Voisins dans la Societ� de l'Information (DADVSI)) ellenz�i. A m�lt h�ten v�g�n az EUCD.Info �s Richard Stallmann, az FSF szervezet egyik vezet� alakja megpr�b�lt�k �tadni a francia minisztereln�knek azt a pet�ci�t, amiben 165 000-en k�vetelik a jelenlegi t�rv�nytervezet visszavon�s�t. Ugyan a szakemberek nem juthattak be a francia minisztereln�kh�z, de jelezt�k: ez a harc m�g kor�ntsem lefutott.