Megny�lt az els� klinika j�t�kf�gg�knek

Gyakran a teljes kimer�lts�gig j�tszanak, el�fordul, hogy szinte el�julnak a t�bb t�z �r�n �t tart� partikon.�k a j�t�kf�gg�k, akik gyakorlatilag nem b�rj�k elk�pzelni az �let�ket a sz�m�t�g�pes vagy konzolos j�t�kok n�lk�l. Olyanok nekik a j�t�kok, mint m�snak a v�z vagy a leveg�. A f�gg�s�g �ltal�ban az egyik legrosszabb betegs�g. Az 1990-es �vekben az orvostudom�nynak k�t �j fogalmat kellett megtanulnia a technika fejl�d�s�vel, az egyik az internet-, m�g a m�sik a j�t�kf�gg�s�g. A nyugati vil�gban nagyon komolyan foglalkoznak mindk�t probl�m�val. Ezek ut�n tal�n nem meglep�, hogy pont Amszterdamban ny�lt meg a vil�g els� j�t�kf�gg�kre specializ�l�dott klinik�ja. A c�l, hogy a szakemberek megpr�b�lj�k megtan�tani a j�t�kf�gg� felhaszn�l�knak joystick, billenty�zet, eg�r �s j�t�kok n�lk�l is van �let. "A sz�m�t�g�pes programok gyakran teljesen �rtalmatlannak t�nnek, azonban kevesen tudj�k, hogy ugyanolyan f�gg�s�g alakulhat ki haszn�latuk sor�n, mintha valaki doh�nyzik, rendszeresen iszik alkoholt vagy szerencsej�t�k-f�gg�" - nyilatkozta Keith Bakker, az amszterdami Smith & Jones Addiction Consultants nev� int�zet igazgat�ja. A beker�l� p�ciensek �ltal�ban k�ptelenek meglenni a j�t�kok �s a kieg�sz�t�k n�lk�l, gyakran gy�ngy�zik a homlokuk, izzadnak, �s gyakorlatilag szinte a v�gkimer�l�sig hajszolj�k magukat. A ter�pia sor�n fokozatosan pr�b�lj�k meg �ket leszoktatni a f�gg�s�gr�l. A 4-8 hetes programban egy�ni �s k�z�s ter�pi�s �l�sek, az eg�szs�ges �letm�dra figyelmet felh�v� foglalkoz�sok �s kir�ndul�sok szerepelnek. "Nagyon sok olyan fiatal van, akiknek fogalmuk sincsen arr�l, hogyan is kell valakivel szemt�l szemben kommunik�lni. �k �veken �t legfeljebb mikrofonos fejhallgat�n �s telefonon kereszt�l besz�lgetnek internetes ismer�seikkel. Gyakorlatilag teljesen elt�nt a szoci�lis h�l�zatuk" - mondta a szakember, aki szerint jelenleg m�g neh�z k�l�nbs�get tenni a sokat j�tsz�k �s a f�gg�k k�z�tt. A 28 �ves Hyke van der Heijden 20 �vvel ezel�tt lett f�gg�. Iskol�sk�nt m�r napi 14 �r�kat j�tszott �s k�l�nb�z� drogokat fogyasztott, hogy min�l tov�bb b�rjon fent maradni. "Sosem volt el�g. Mindig m�g t�bbet �s t�bbet akartam, am�g egyszercsak �ssze nem rogytam a v�gkimer�l�st�l" - eml�kszik vissza a fiatalember. El�sz�r drogelvon� k�r�n vett r�szt, �m r� kellett j�nnie, nem ez a f� probl�ma, hanem a j�t�kf�gg�s�ge. "A legt�bb fiatal �gy pr�b�l meg elmenek�lni a r� v�r� feladatok, megoldand� probl�m�k el�l. Azt�n fokozatosan egyre m�lyebbre s�llyednek. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a sz�l�k nem veszik �szre a j�t�kokban rejl� vesz�lyeket. M�g �r�lnek is, hogy milyen j�, hogy az � gyermek�k nem drogozik, nem lesz bandatag. Amikor viszont m�r �szlelik, hogy baj van, gyakran t�l k�s� van. A legt�bben azt mondt�k: 'Tudtuk, hogy nagy baj van, de nem tudtuk, hogy mi az'" - emelte ki Keith Bakker. Az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban m�r k�r�lbel�l egy tucat hasonl�, de nem csak erre specialliz�l�dott int�zm�ny m�k�dik, K�n�ban pedig durv�bb m�dszerrel, elektrosokkal pr�b�lj�k kigy�gy�tani az ilyen szenved�lybetegeket.