Kultur�lis �tal�nyd�j lesz Sv�dorsz�gban?

A sv�d korm�ny komolyan fontolgatja egy a sz�less�v� internethozz�f�r�sek ut�n fizetend� kultur�lis �tal�nyd�j bevezet�s�t. A d�jb�l egyar�nt r�szesedn�nek a m�v�szek, a filmesek �s a zen�szek - r�ad�sul �gy legaliz�lhat�v� v�ln�nak a let�lt�sek. Thomas Bodstr�m sv�d igazs�g�gyi miniszter a tervekr�l a Sydsvenskan nev� helyi lapnak besz�lt. Ugyan csak tavaly fogadt�k el azt a sv�d t�rv�nyt, amely tiltja a szerz�i �s a szomsz�dos jogok �ltal v�dett tartalmak let�lt�s�t a vil�gh�l�r�l, Bodstr�m azonban most m�r �gy nyilatkozott, hogy meg kellene v�ltoztatni a jogszab�lyt. Egy a sz�less�v� internetel�r�seket s�jt� kultur�lis �tal�nyd�j bevezet�se m�r tavaly is felmer�lt, azonban akkor m�g a liber�lis-konzervat�v Moderatema P�rt �s a Jobboldali P�rt parlamenti k�pvisel�i leszavazt�k a javaslatot. A Jobboldali P�rt sz�viv�je a m�lt h�ten m�r �gy nyilatkozott, el kellene t�r�lni a t�rv�nyt, mert a hat�lyba l�p�se ut�n sem cs�kkent jelent�s m�rt�kben az illeg�lis let�lt�sek sz�ma. A Moderatema P�rt k�pvisel�i szerint pedig az eg�sz jelenlegi sv�d szerz�i �s szomsz�dos jogi szab�lyoz�st fel�l kell vizsg�lni �s �t kell dolgozni, hogy m�g hat�konyabb legyen �s megfeleljen a 21. sz�zad technikai k�vetelm�nyeinek. "Sz�momra az a legfontosabb, hogy a m�v�szek megkapj�k j�rand�s�gukat. Ezt az elvemet nem vagyok hajland� feladni. Ennek ellen�re �gy gondolom, hogy a kultur�lis �tal�nyd�j bevezet�se azokkal szemben nem lenne jogos l�p�s, akik soha nem t�ltenek le semmit, akkor mi�rt fizessenek? Ezenk�v�l �gy v�lem, nem a korm�ny feladata a fix �rak meg�llap�t�sa a zenepiacon" - mondta Thomas Bodstr�m. A m�lt h�ten kavart �ri�si botr�nyt a ThePirateBay.org BitTorrent-oldal bez�r�sa. Az eset pikant�ri�ja, hogy egyre t�bb jel mutat arra, hogy a sv�d hat�s�gok amerikai nyom�sra l�ptek fel az oldal ellen. Az SVT sv�d telev�zi� tud�s�t�sa szerint az amerikai korm�ny m�g �prilisban felvette a kapcsolatot a sv�d k�l�gyminiszt�riummal �s azt k�vetelte, hogy "mindenk�ppen oldja meg a The Pirate Bay jelentette probl�m�t". Kor�bban Sv�dorsz�g liber�lis volt ebben a k�rd�sben, azonban most az amerikai nyom�sra k�nytelen volt megv�ltoztatni �ll�spontj�t. A kultur�lis �tal�nyd�j bevezet�s�nek �tlete nem �j kelet�. Kor�bban Franciaorsz�gban mer�lt fel a javaslat, s b�r a Francia Nemzetgy�l�s leszavazta az el�terjeszt�st, szakemberek szerint m�g nyitott maradt a k�rd�s �s el�fordulhat, hogy P�rizs m�gis �gy d�nt, bevezeti a d�jat. N�metorsz�gban nemr�g szint�n kamp�nyt ind�tottak a f�jlcser�l�si �tal�nyd�j mellett.