RAM-flash hibriden dolgozik az Intel

A processzorgy�rt� a h�ten partner�vel k�z�sen mutatja be fejleszt�s�t, amely lev�lthatja a jelenleg haszn�latos flashmem�ri�kat. A h�romkapus tranzisztorok r�v�n a chipekn�l is meg�jul�st �g�rnek - az �vtized v�g�re. Az EETimes besz�mol�ja szerint az Intel �s az ST Microelectronics szerd�n tervezi bemutatni leg�jabb fejleszt�s�t, amelyen egy id�ben, de mindeddig k�l�n dolgoztak. A fejleszt�s nem m�s, mint egy �rdekes RAM-flash mem�riahibrid, ami a k�t gy�rt� szerint nagyobb sebess�g�vel lev�lthatja a jelenlegi t�pusokat, s�t, id�vel ak�r - egyfajta univerz�lis mem�riak�nt - minden egy�b ter�leten is otthonra tal�lhat. A VLSI szimp�ziumon bemutatand� technol�gia a Phase Change Memory (PCM) nevet kapta, �s eredetileg egy harmadik c�g, az Ovonyx fejleszt�se volt. Alapjaiban v�ve a PCM a hagyom�nyos szil�cium-alap� chiptechnol�gia �s az �jra�rhat� optikai adathordoz�kn�l haszn�lt anyagok egy r�sz�t hasznos�tja, az �g�retek szerint megfelel�n kombin�lva az adatok meg�rz�s�nek k�pess�g�t a nagyobb sebess�ggel. A fejleszt� c�gek a megb�zhat�s�got, a j� teljes�tm�nyt �s az eddig m�rt kiv�l� teszteredm�nyeket eml�tik a megold�s el�nyeik�nt, a r�szleteket azonban csak a bemutat� ut�n ismerhetj�k meg. A PCM alkalmaz�sa azonban - legal�bbis t�meges m�retekben - csak a k�vetkez� gener�ci�s gy�rt�stechnol�gi�k bevezet�s�t k�vet�en kezd�dhet meg. Ezt 2008-ra, a 45, illetve 32 nanom�teres cs�ksz�less�g megjelen�s�nek idej�re teszik, m�g az els� protot�pusok j�v�re �rkezhetnek. A fejleszt�s �tem�t garant�lhatja, hogy sz�mos v�llalat, �gy a Samsung, az IBM �s a NEC is dolgozik az �gy�n, igaz, elk�l�n�lve egym�st�l. Az eddigi nyilatkozatokban t�bb mint 10 billi� m�veletig terjed� �lettartamr�l besz�ltek, amely j�csk�n fel�lm�lja a jelenlegi flashmem�ri�k eredm�ny�t. Az Intel ek�zben tov�bb dolgozik chiptechnol�gi�inak finom�t�s�n, �s az �vekkel ezel�tt emlegetett h�romkapus tranzisztorok seg�ts�g�vel hosszabb�tan� meg a h�res Moore-t�rv�ny �rv�nyess�g�t. H�tf�i bejelent�s�k szerint m�rn�keiknek siker�lt �j eredm�nyeket el�rni a kutat�sokban, �gy 2010-re beindulhat a sorozatgy�rt�s. A 32 �s 22 nanom�teres cs�ksz�less�g el�r�s�t lehet�v� t�v� fejleszt�s r�v�n 45 sz�zal�kkal javulhat a processzorok sebess�ge, mik�zben a fogyaszt�s 35 sz�zal�kkal m�rs�kl�dhet.