Idegen �let nyomai a v�r�s es�ben?

Furcsa, v�r�s sz�n� sejtszer�s�geket tal�lt az indiai Mahatma Ghandi Egyetem kutat�ja abban a v�r�ses es�v�zmint�ban, ami 2001-ben z�porozott Kerala �llamra. Dr. Godfrey Louis alapos vizsg�latoknak vetette al� az organizmusokat �s igen meglep� eredm�nyeket kapott, melyb�l ak�r arra is lehetne k�vetkeztetni, miszerint a 4-10 mikron m�ret�, vastag fal� sejtnek t�n� k�pz�dm�nyek a vil�g�rb�l �rkeztek bolyg�nkra. A Louis �ltal izol�lt k�pz�dm�nyek az eddig elv�gzett tesztek szerint nem rendelkeznek dezoxiribonukleinsavval, azaz DNS-sel, m�gis k�pesek a szaporod�sra, ak�r 315 Celsius fokos v�zben is, ami messze meghaladja az �ltalunk ismert �let �ltal elviselhet� 120 fokos fels� hat�rt. A kutat� szerint egy f�ld�nk�v�li mikrob�r�l van sz�, ami alkalmazkodva az �r zord k�r�lm�nyeihez j�l viseli a sz�ls�s�ges helyzeteket. A v�r�s es� r�szecsk�i ezerszeres nagy�t�s alatt, valamint egy mint�val teli �veg Feltev�se szerint egy �st�k�s�n vagy egy meteoriton �rkezhetett, ami sz�thullott a fels� l�gk�rben, majd belekeveredett az India feletti es�felh�kbe. Ha a fenti okfejt�s helyt�ll�, akkor ezek az els� sejtek, melyek bizony�tj�k a f�ld�nk�v�li �let l�tez�s�t, egyben �j nyomokat szolg�ltatnak az �let eredet�t vizsg�l� tud�sok sz�m�ra. Term�szetesen a Louis �ltal felv�zoltn�l j�val "f�ldh�z ragadtabb" elm�letek is sz�lettek az eltelt �vek alatt. Az indiai korm�ny �ltal elrendelt vizsg�lat szerint alg�k produk�lt�k a v�r�s es�t, m�g m�s f�ggetlen te�ri�k szerint gomba sp�r�k vagy az Arab-f�lsziget v�r�s pora id�zte el� a misztikus csapad�kot. Louis �s munkat�rsai azonban sikeresen kirost�lt�k az �sszes elm�letet. Az alg�kat �s gomb�kat a DNS hi�ny�ra hivatkozva vetett�k el, a v�rsejteket - mivel volt olyan is, aki szerint egy meteor egy magasan rep�l� denev�rrajt tal�lt telibe - v�kony faluk, valamint a v�zzel �s leveg�vel val� �rintkez�s hat�s�ra bek�vetkez� gyors elhal�suk miatt z�rt�k ki, emellett a v�rsejtek k�ptelenek a szaporod�sra, ugyanez a porra is igaz. A sejtszer� k�pz�dm�ny 8000-szeres nagy�t�s alatt 2005 v�g�n Louis elk�ld�tt n�h�ny mint�t a f�ld�nk�v�li �let bizony�t�kait kutat� csillag�sznak, Chandra Wickramasinghe-nek, aki jelenleg a Louis �ltal elv�gzett k�s�rletek megism�tl�s�n f�radozik. Az els� eredm�nyek publik�l�s�ra elvileg az �v m�sodik fel�ben sz�m�thatunk, a Popular Science-nek azonban annyit m�r siker�lt megtudnia Wickramasinghe-t�l, hogy val�ban szokatlan jelens�gr�l van sz�. Az elektron mikroszk�pos vizsg�latok szerint a f�lbev�gott sejtekben aktivit�s tapasztalhat�, a nagyobb sejtekben t�bb kisebb sejt mozog. Ha perd�nt�en meg�llap�t�sra ker�l, hogy ezek a sejtek nem f�ldi eredet�ek, akkor bizony�t�st nyer Wickramasinghe p�nspermia elm�lete, mely szerint �st�k�s�k hozt�k el az �letet bolyg�nkra 4 milli�rd �vvel ezel�tt. A walesi Cardiff Egyetemen dolgoz� tud�s szerint ebben az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy id�r�l id�re �jabb mikroorganizmusok �rkeznek �s �p�lnek be k�rnyezet�nkbe, p�ld�ul csapad�k form�j�ban, ahogy ezt az indiai eset is mutatja, ahol 2001. j�lius 25-t�l k�zel 2 h�napon �t hullott a v�r�s es�, legintenz�vebben az els� t�z napban. Louis becsl�se szerint legal�bb 50 tonna v�r�s r�szecske hullott le az �gb�l. Egy �tlagos v�r�s es� r�szecske 25000-szeres nagy�t�s alatt, j�l l�that� a vastag sejtfal Nem csup�n a f�k�nt elm�leti s�kon dolgoz� Wickramasinghe kapott Louise mint�ib�l. A fura sejteket vizsg�lja a Sheffield Egyetem mikrobiol�gusa, Milton Wainwright is. A vizsg�latok kezdeti szakaszaiban eddig egy eredm�nyt siker�lt regisztr�lni, mely szerint a DNS teszt pozit�v lett, azaz a sejtek nem rendelkeznek sem DNS-sel, sem RNS-sel. Az �ltalunk ismert �letnek viszont tartalmaznia kell DNS-t, k�l�nben jelen ismereteink szerint nem nyilv�n�that� �letnek, magyar�zta Wainwright, hozz�t�ve, hogy ha az anom�lia a tov�bbi tesztek ut�n is fenn�ll, akkor sem felt�tlen�l tekinthet�k a sejtek f�ld�nk�v�lieknek. Louis �s Wickramasinghe �jabb k�s�rleteket tervez, melyekben sz�nizot�pokkal tesztelik a sejteket. Amennyiben az eredm�nyek azt mutatj�k, hogy k�v�l esnek a f�ldi norm�kon, az m�r igen meggy�z� bizony�t�ka lenne Louis elm�let�nek, mellyel szemben m�g maga a kutat� is szkeptikus.