Megtal�lt�k a Nagy Kiha­l�s kiin­du­l�­pont­j�t?

Hatalmas meteorit becsap�d�si kr�ter h�z�dik az Antarktisz jege alatt, ami magyar�zatot adhat bolyg�nk eddigi legnagyobb kipusztul�s�ra, jelentett�k be az Ohio �llami Egyetem kutat�i. A tud�sok t�bbs�ge szkeptikusan fogadta a h�rt. A lehets�ges becsap�d�s els� jel�t a NASA a F�ld sarkk�rei k�r�l kering� GRACE m�holdp�rosa �szlelte. A bolyg� gravit�ci�s mez�j�nek enyhe v�ltoz�sait �rz�kel� szond�k adatai egy 320 kilom�ter sz�les t�meg koncentr�ci�t jeleznek 1,6 kilom�terrel az Antarktisz keleti r�sze, a Wilkes Land nev� ter�let jege alatt. Ez az elt�r�s a f�ldk�peny s�r� anyaga fel�raml�s�nak sz�ml�j�ra �rhat�, amit k�nnyed�n kiv�lthatott egy becsap�d�s. Egy viszonylag v�ltozatlan k�rnyezetben, mint p�ld�ul a Holdon egy-egy ilyen koncentr�ci�t egy kr�ter veszi k�r�l, ezek j�l megfigyelhet�k �gi k�s�r�nk "tengerein". A Wilkes Land l�gi radarfelv�telein is kivehet� egy k�r alak� gerinc, ami megk�zel�t�leg 500 kilom�ter sz�less�gben �leli k�r�l a t�meg koncentr�ci�t, teh�t ak�r egy hatalmas, eddig soha nem l�tott m�ret� becsap�d�si kr�ter is lehetne, v�lekedik a felfedez�st mag��nak mond� Ralph von Frese, az ohioiak geofizikusa. A l�gi radarfelv�telekb�l k�sz�lt t�rk�p, a ter�let domborzat�t mutatja Szerinte egy ekkora kr�ter l�trehoz�s�hoz legal�bb egy 50 kilom�ter �tm�r�j� aszteroid�ra lenne sz�ks�g, ami n�gyszer-�tsz�r nagyobb ann�l az objektumn�l, ami a Mexik�ban tal�lt Chicxulub kr�tert kiv�jta, kipuszt�tva a dinoszauruszokat 65 milli� �vvel ezel�tt. Ez a kihal�s azonban elt�rp�l a Permi-tri�sz kor katasztr�f�ja mellett, ami az �sszes F�ld�n �l� faj t�bb mint h�romnegyed�t puszt�totta el 250 milli� �vvel ezel�tt. Ennek okair�l m�g nem siker�lt konszenzusra jutniuk a tud�soknak, �ppen ez�rt nem is meglep�, hogy von Frese bejelent�se is r�gt�n t�mad�sok keresztt�z�be ker�lt. A ter�leten �szlelt t�meg koncentr�ci� t�ny�t nem vonj�k k�ts�gbe, �m eredet�t m�r ann�l ink�bb. M�s tud�sok szerint egy�ltal�n nem biztos a becsap�d�s te�ria, szerint�k a s�r� k�zetb�l �ll� ter�letet ugyan�gy kialak�thatta egy term�szetes f�ldrajzi tev�kenys�g - p�ld�ul egy vulk�nkit�r�s - mint egy aszteroida. Ian Dalziel, a Texas Egyetem szak�rt�je szerint sz�mtalan hasonl� gravit�ci�s anom�lia tal�lhat� bolyg�nkon, a k�r alak�nak mondhat� jegyek pedig eredhetnek a ter�let term�szetes adotts�gaib�l is. Egy bizony�t�shoz els�k�nt mindenk�ppen meg kellene vizsg�lni a sz�ban forg� s�r� k�zet �sszet�tel�t, ami nem k�nny� feladat a j�gtakar� miatt, illetve arra sincs bizony�t�k, hogy a t�meg koncentr�ci� �s a von Frese �ltal felv�zolt kr�ter 250 milli� �ves lenne. Emellett egy ekkora er�hat�snak meg kellett volna olvasztania a k�zeli k�zeteket, az antarktiszi hegyeken azonban eddig semmi jel�t nem tal�lt�k eff�le folyamatnak. A GRACE �ltal m�rt gravit�ci�s ingadoz�sokb�l k�sz�lt t�rk�p Visszat�rve a kihal�s okoz�j�ra, a legt�bben �gy v�lik, a t�meges pusztul�s egy hatalmas erej� vulk�n kit�r�ssel vette kezdet�t, puszt�t� l�vatengert ter�tve sz�t �s egyben l�trehozva Szib�ri�ban azt a bazaltos ter�letet, ami nagyobb, mint Eur�pa. Ez testes�ti meg minden id�k legnagyobb vulkanikus tev�kenys�g�t, �s egybeesik a nagy kihal�s id�pontj�val. Egy ilyen kit�r�s hatalmas g�zmennyis�get bocs�that ki a l�gk�rbe, ami savas es�ket �s glob�lis felmeleged�st okoz. M�sok szerint egy, a Chicxulubhoz hasonl� becsap�d�s a felel�s, ezt azonban j�val nehezebb bizony�tani, b�r azt is hozz� kell tenni, hogy a k�t elm�let nem felt�tlen�l z�rja ki egym�st. Egy hatalmas becsap�d�s elind�that olyan l�k�shull�mokat, melyek k�pesek a bolyg�n v�gigfutva katasztr�f�k sor�t beind�tani, p�ld�ul egy vulk�n kit�r�st kiv�ltani Szib�ri�ban.