A lehetetlens�g hat�r�t s�rolja az Itokawa

Kisebbfajta csoda a mind�ssze 535 m�teres Itokawa aszteroida l�tez�se, der�l ki a jap�n Hayabusa �rszonda adatai alapj�n k�sz�lt tanulm�nyokb�l, melyek seg�thetnek betekint�st nyerni az �rszikl�k fejl�d�s�be �s a v�dekez�sben. Kor�bban m�r t�bb cikkben is besz�moltunk a jap�nok mintagy�jt�si k�s�rleteir�l. �rszond�juk k�tszer k�s�relt meg lesz�ll�st az aszteroid�n, illetve egy lesz�ll�egys�get is megpr�b�ltak lejuttatni a felsz�nre - ut�bbi teljes kudarcba fulladt �s a kor�bbiak is csak igen m�rs�kelt sikereket hoztak, ez azonban csak akkor fog egy�rtelm�v� v�lni, amikor a Hayabusa mintagy�jt� kapszul�ja 2010-ben visszat�r a F�ldre. A szonda �ltal k�sz�tett felv�telek, valamint az objektumr�l szerzett topol�giai, szerkezeti �s gravit�ci�s adatok azonban sikernek sz�m�tanak. Az adatok �sszeillesztget�se ut�n kialakul� �sszk�p nem kis meglepet�st jelentett a kutat�knak. �t �vvel ezel�tt m�g abban a meggy�z�d�sben tervezt�k meg az exped�ci�t, hogy egy szil�rd, egybef�gg� �rk�zetet fognak tal�lni, ami kis m�ret�n�l fogva k�ptelen arra, hogy darabokat tartson �ssze, magyar�zta Eric Asphaug, a Kalifornia Egyetem bolyg� tud�sa, aki k�zvetlen�l nem vett r�szt a jap�nok munk�j�ban. A feltev�sek azonban teljesen helytelennek bizonyultak. A felv�telek egy k�vekkel �s t�rmel�kkel teli felsz�nt t�rtak a f�ldi csapat el�, ami arra utal, hogy az Itokawa egy nagyobb, minden bizonnyal egy �tk�z�s sor�n sz�tz�z�dott aszteroida apr� darabjaib�l �llt �ssze, amit gravit�ci�s mez�j�nek m�r�sei is al�t�masztanak. A darabok megvizsg�l�sa alapj�n a Hayabusa megbecs�lte az eredeti aszteroida m�ret�t is: a sz�m�t�sok szerint legal�bb 200 kilom�teres �tm�r�vel rendelkezhetett. �sszet�tel�t tekintve az aszteroida a bolyg�k nyersanyagait hordozta mag�ban, mint az olivin, a pirox�n �s a vas, azonban ezek az anyagok l�tsz�lag nem olvadtak meg �s v�ltak el egym�st�l. A Hayabusa kamer�i r�tegezett k�zeteket is felfedtek, ezek egy �si foly�meder maradv�nyai lehetnek, ami szint�n be�p�lt az apr� aszteroid�ba. Ez arra utal, hogy az Itokawa eredetije m�ret�n�l fogva rendelkezett bels� h�vel, ami elegend� volt egy, a F�ld�hez hasonl� hidroterm�lis folyamat beind�t�s�hoz, azonban kev�s az anyagok megolvaszt�s�hoz. Az aszteroida "t�rk�pe" Az adatok alapj�n az �rk�zet mind�ssze 60%-os s�r�s�ggel rendelkezik, 40% nem t�bb mint �res t�r, ami elk�peszt�, tekintve, hogy a k�z�ns�ges homokn�l ez a porozit�s csup�n 20%, amit egy�ltal�n nem k�nny� t�lsz�rnyalni. N�vel�s�hez rendk�v�l finom egyens�lyt kell teremteni az anyagok k�z�tt. Asphaug a New Scientist-nek adott interj�j�ban egy k�rtyav�r �p�t�s�hez hasonl�totta a folyamatot. Mindez egy �jabb rejt�lyt t�r a tud�sok el�, mivel a becsap�d�sok, melyb�l az Itokawa a felsz�n l�tsz�lagos s�rtetlens�ge ellen�re alaposan kivette a r�sz�t, n�velik az aszteroida s�r�s�g�t, viszont k�nnyen felbor�thatj�k a k�nyes egyens�lyt. Az Itokaw�n alig tal�lhat�k becsap�d�si kr�terek, mert azonnal betemeti az aszteroida homokb�l �s apr� k�vekb�l �ll� anyaghalmaza, amit gyenge gravit�ci�ja tart �ssze. Csup�n egyetlen aszteroid�t siker�lt eddig ilyen behat�an tanulm�nyozni, a 33 kilom�ter hossz� Eroszt, ami az anyagokat bor�t� vastag regolit r�tegnek k�sz�nhet�en egyetlen darabb�l �ll, s�r�s�ge azonban nem sokkal nagyobb egy k�rak�s�n�l. Dr. Takihiro Hiroi, az egyik tanulm�ny szerz�je szerint az Itokawa eset�ben pontosan ennek a takar�r�tegnek a kifejl�d�se zajlik. A "fej" �s "t�rzs" valsz�n� �tk�z�si/�sszekapcsol�d�si pontja Asphaug szeretn�, ha �jabb �s �jabb aszteroid�kat venn�nek alaposabban szem�gyre, r�szben az�rt, hogy meg�llap�thass�k, milyen vesz�lyeket rejtenek a F�ldre n�zve, r�szben pedig az�rt, hogy fejl�d�s�ket �s szerkezet�ket megfigyelve kitapasztalj�k gyenge pontjaikat, ha esetleg fel kellene k�sz�lni egy elt�r�t�si exped�ci�ra. Az Itokawa p�ld�ul m�sf�l �ves kering�si ciklusa alatt keresztezi a F�ld p�ly�j�t, a sz�m�t�sok szerint azonban nagy val�sz�n�s�ggel soha nem fog tal�lkozni bolyg�nkkal. A statisztik�k viszont azt mutatj�k, hogy sz�zezer �vente egy-egy ilyen m�ret� aszteroida becsap�dik a F�ldbe, �gy mindenk�ppen nagy jelent�s�ge lenne tov�bbi robotk�ldet�seknek, annak �rdek�ben, hogy egy l�p�ssel mindig az �rk�zetek el�tt j�rjunk.