Gy�gyul a F�ld �zonr�tege

Az 1980-as �vekben a vil�g korm�nyai megtett�k a sz�ks�ges l�p�seket az �zonpajzsot elv�kony�t� CFC g�zok betilt�sa �rdek�ben, ami �gy t�nik, lassan meghozza a v�rva v�rt hat�st. B�r m�g ma, k�zel 20 �vvel az ember alkotta vegyi anyagok korl�toz�s�t �s betilt�s�t elrendel� nemzetk�zi szerz�d�s, a Montre�li Egyezm�ny �letbe l�p�se ut�n is hatalmas �zonlyukr�l sz�molnak be a jelent�sek a d�li sarkk�r felett, a bolyg� t�bbi r�sz�n a vesz�lyes UV sugarak elleni v�delm�nk �gy t�nik javul� tendenci�t mutat. Az elm�lt 9 �vben az �zonmennyis�g nagyj�b�l v�ltozatlan maradt, meg�ll�tva az el�sz�r az 1980-as �vekben �szlelt cs�kken�st, azzal egy�tt is, hogy a kritikus, Antarktisz feletti �zonlyuk 2005-ben nagyobb volt mint valaha, k�zel 24 milli� n�gyzetkilom�tert tett ki, ami nem sokkal kisebb, mint �szak-Amerika. Sokan felteszik a k�rd�st, vajon mindez a megszor�t� int�zked�sek hat�sa-e, vagy valami m�s is k�zrej�tszott a folyamatban? A NASA kutat�i szerint egy�ltal�n nem egyszer� a v�lasz. A CFC nem az egyetlen dolog, ami hat�ssal lehet az �zonr�tegre. Ide kell sorolni a term�szetes t�nyez�ket is, mint a napfoltokat, melyek az UV sug�rz�s�rt felelnek, a vulk�nokat, melyek k�nes g�zaikkal gyeng�tik az �zon r�teget, de ugyan�gy szerepet j�tszik az id�j�r�s is: a sztratoszf�ra hideg leveg�je egyar�nt k�pes er�s�teni �s gyeng�teni az �zonpajzsot. A t�m�ban Elizabeth Westhead �s Signe Andersen publik�lt a Nature most megjelent sz�m�ban. Az ok �s az okozat kiv�logat�sa nem k�nny� feladat, a NASA azonban t�bb egyetemmel �sszefogva kieszk�z�lt n�mi el�rehalad�st. Tanulm�nyuk v�gk�vetkeztet�se szerint a jelenlegi tendencia k�r�lbel�l 50 sz�zal�kban k�sz�nhet� a CFC betilt�s�nak. A kutat�k k�l�nb�z� magass�gokban m�rt�k az �zon koncentr�ci�j�t, m�holdak, l�gg�mb�k �s f�ldi m�szerek alkalmaz�s�val. Ezut�n �sszehasonl�tott�k a m�r�seket az �zon gy�gyul�s�nak sz�m�t�g�pes modelljeivel, melyek a CFC val�s, m�rt cs�kken�se alapj�n k�sz�ltek. A sz�m�t�sok sor�n figyelembe vett�k a napfolt ciklus ismert viselked�s�t is, ami 2001-ben tet�z�tt, �s jelenleg lesz�ll� �gban van. Ezen fel�l figyelembe vett�k az �zonr�teg id�szakonk�nti v�ltoz�sait �s a m�r fentebb eml�tett sztratoszf�r�ban tev�kenyked� szeleket is. A kapott eredm�nyek egyr�szt j� h�rnek sz�m�tanak, m�sr�szt n�mi fejt�r�st is okoztak. Kezdj�k a j� h�rrel: a fels� sztratoszf�ra �zonj�nak gy�gyul�sa nagyj�b�l 18 kilom�teres magass�g felett szinte teljes eg�sz�ben a CFC cs�kken�s�nek tudhat� be, ami azt mutatja, hogy van �rtelme a k�rosanyag kibocs�t�sokat korl�toz� egyezm�nyeknek. A fejt�r� azonban az az eg�szben, hogy 10 �s 18 kilom�ter k�z�tt, az als� sztratoszf�r�ban nagyobb javul�s tapasztalhat� az �zonszintben, mint azt a CFC kibocs�t�s cs�kken�se �nmag�ban indokoln�, azaz valami m�snak is k�zre kell j�tszania az alacsonyabb magass�gokban. A kutat�k szerint ez a "valami m�s" a l�gk�ri szeleket takarja. A szelek k�pesek elsz�ll�tani az �zont az egyenl�t�i ter�letekr�l, ahol az nagyobb magass�gokba jutva megsemmis�lne, �gy feltehet�leg a v�ltoz� sz�ls�m�k hatnak az �zon egyens�ly�ra �s gyors�tj�k a pajzs gy�gyul�s�t a 18 kilom�ter alatti l�gr�tegekben, magyar�zta Mike Newchurch hidrol�giai �s �ghajlati szak�rt�. Az elm�let egybev�g a sz�m�t�g�pes modellekkel is, azonban ezen fel�l is lehetnek olyan term�szetes vagy emberi t�nyez�k, melyek kisebb-nagyobb m�rt�kben hozz�j�rulnak az �zonr�teg kisebb magass�gokban val� meglep� er�s�d�s�hez. Elvonatkoztatva a magyar�zatt�l, amennyiben a tendencia folytat�dik, a glob�lis �zonr�teg 2030 �s 2070 k�z�tt vissza�llhat az 1980-as szintre, s�t ekkorra ak�r az Antarktisz felett �ktelenked� lyuk is bez�rulhat.