Gondolatokkal vez�relt robotk�z

Az agy hull�mai �ltal ir�ny�that� robotkezet mutattak be Jap�nban, mely k�t fejleszt�si ir�nyvonalnak is jelent�s l�k�st adhat. A kiot�i ATR Agytudom�nyi Laborat�rium �s a Honda Kutat� Int�zete �ltal kifejlesztett rendszer egyszerre k�t ir�nyvonalnak is jelent�s l�k�st adhat, a m�v�gtagok �s a kiz�r�lag gondolati �ton m�k�dtetett sz�m�t�g�pek eset�ben is m�rf�ldk�k�nt �rt�kelik. A k�t int�zet fejleszt�se egy �j agy-g�p interf�sz alapj�ul szolg�lhat. A Yukiyasu Kamitani vezet�s�vel kifejlesztett technika a val�s idej� funkcion�lis m�gneses rezonancia alap� k�palkot�son (fMRI) alapul. Az fMRI az agyon bel�li tev�kenys�get vizsg�lja a k�l�nb�z� agyter�letek v�r�raml�s�nak nyomon k�vet�s�vel. Mindehhez egy r�di�frekvencia impulzusokkal kombin�lt er�s m�gneses mez�t haszn�l, �gy szond�zza a testsz�vetekben tal�lhat� v�zmolekul�k hidrog�n atomjainak m�gneses �llapot�t. A k�s�rletek sor�n az alanyokat befektett�k egy MRI letapogat�ba, majd megk�rt�k �ket, hogy j�tsszanak "k�, pap�r, oll�t" jobb kez�kkel. A mozg�s hat�s�ra az MRI letapogat� r�gz�tette az agytev�kenys�get, az adatokat pedig egy sz�m�t�g�phez tov�bb�totta, ami egy r�vid tanul�si peri�dust k�vet�en k�pess� v�lt a k�z �ltal bemutatott alakzatokat a be�rkez� agyhull�mokkal t�rs�tani, majd ennek megfelel�en parancsot adni a robotk�znek a mozdulatsor elv�gz�s�re. A Honda kutat�i az interf�szt robotjuk, ASIMO gondolati �ton t�rt�n� vez�rl�s�re szeretn�k haszn�lni, nyilatkozta a c�g kutat�s-fejleszt�si r�szleg�nek igazgat�ja, Tomohiko Kawanabe az �zsiai Tech On!-nak. A fenti m�dszer azon t�l hogy helyhez k�t�tt, lass� is, mivel a jelenlegi fMRI technik�nak 5 m�sodpercre van sz�ks�ge a letapogat�shoz �s az adatok tov�bb�t�s�hoz. Ehhez tov�bbi 2 m�sodperc t�rsul a sz�m�t�g�p r�sz�r�l, mire elemzi, feldolgozza �s a k�zhez tov�bb�tja a jeleket, ez�rt alternat�vak�nt a kutat�k felv�zoltak egy m�sik m�dszert is. A m�gnesess�g helyett az elektromoss�g lenne a rendszer kulcsa, azaz elektr�d�k alkalmaz�s�val az agy elektromos tev�kenys�g�t m�rn�k. Az elektr�d�k a v�gtagi s�r�l�sekkel �l�k eset�ben be�ltethet�k lenn�nek az agysz�vetekbe, m�g a gondolat ir�ny�tott sz�m�t�g�pekn�l elegend� lenne a fejb�rh�z csatlakoztatni. Mindk�t technik�ra akadnak alkalmaz�sbeli p�ld�k. Kor�bban amerikai kutat�k m�r sikerrel alkalmaztak implant�tumokat, melyekkel a k�s�rletben r�sztvev� majmok k�pesek voltak robotkarok t�vir�ny�t�s�ra, illetve kopony�ra er�s�tett elektr�d�kkal is siker�lt m�r egy kurzor mozgat�s�t kivitelezni. Az fMRI el�nye, hogy j�val nagyobb felbont�sra k�pes elektromos t�rs�n�l, h�tr�nya, hogy k�lts�ges �s jelenleg helyhez k�t�tt, adott hangot k�telyeinek a New Scientist has�bjain Klaus Robert M�ller, a berlini Frauenhofer Int�zet munkat�rsa, aki maga is ilyen rendszerek fejleszt�s�n dolgozik. Ugyanakkor a jap�n kutat�k meggy�z�d�se, hogy a megval�s�t�s a j�v�re n�zve az fMRI-ben rejlik. Kamitami szerint egy napon a robotk�z ezzel a technik�val k�pes lesz gyorsabban reag�lni az emberin�l, azt azonban � is elismeri, hogy jelenleg t�l sok a h�tr�nya a m�gneses letapogat�snak ahhoz, hogy hat�konyan haszn�lhass�k. Az �ltala meg�lmodott eredm�nyekhez �ri�si fejl�d�snek kellene v�gbemenni az fMRI-n�l, hogy a rendszert a gyakorlatban is alkalmazhass�k �s tov�bb fejleszthess�k, ami vonatkozik mind a letapogat� hardverre, mind a hozz� kapcsol�d� implant�tumokra.