Atomfegy­ve­rek: Anglia �s Francia­or­sz�g

B�rmilyen meglep�, Anglia volt az els� orsz�g, amely komolyabban foglalkozni kezdett a nukle�ris fegyverek lehet�s�geinek kutat�s�val. I. r�sz: Hogyan m�k�dik az atombomba? II. r�sz: Fejleszt�si korl�tok III. r�sz: A c�lbajutatt�s m�dszerei IV. r�sz: Robotrep�l�g�pek, akn�k, rak�t�k V. r�sz: Amerikai Egyes�lt �llamok VI. r�sz: Oroszorsz�g VII. r�sz: Anglia �s Franciaorsz�g 1940-ben egy bizotts�got hoztak l�tre, melynek feladata az ur�nd�s�t�s �s a ur�nt�ltet� fisszi�s bomba terv�nek kidolgoz�sa volt. A bizotts�g munk�ja egyben felh�vta az Egyes�lt �llamok figyelm�t is a nukle�ris fegyverekre, �s v�g�l 1943-ban Anglia, Kanada �s az Egyes�lt �llamok megegyezett, hogy egy�ttm�k�dnek a nukle�ris fegyverek kifejleszt�s�ben, �s a szakter�let vezet� angol tud�sai is a Manhattan-programban kezdtek el dolgozni. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az Egyes�lt �llamok m�r kev�sb� volt hajland� az egy�ttm�k�d�sre, �gy egy katonai c�l�, titkos, f�ggetlen angol program indult meg k�t b�k�s c�l� nukle�ris fejleszt�s mellett. A katonai program l�t�t nem hozt�k nyilv�noss�gra, minden d�nt�s �s megbesz�l�s z�rt ajt�k m�g�tt folyt. 1947-ben a korm�ny elhat�roz�sra jutott: Angli�nak saj�t atomfegyverre kell szert tennie. A HMS Plym, melynek has�ban az els� angol nukle�ris robbant�st v�grehajtott�k.. A munk�latokban oroszl�nr�sz jutott a Manhattan-programban r�szt vett tud�soknak, kiemelve William G. Penneyt, aki a brit program vezet�je volt a korai id�kben. Csapat�nak viszonylag r�vid id� alatt siker�lt is meg�p�tenie az els� k�s�rleti bomb�jukat, egy plut�nium �zemanyag� berobbant�sos elv� eszk�zt, aminek a Hurricane nevet adt�k. Ez Monte Bello sziget�n�l, Ausztr�lia mellett robbantott�k fel 1952 okt�ber�ben, egy kivont fregatt belsej�ben. ...�s amiv� v�lt: a Hurricane gombafelh�je Az els� nukle�ris bomb�k az 1950-es �vek k�zep�n ker�ltek az angol l�gier�h�z, �s a Canberra, k�s�bb pedig a V bomb�z�k (Valiant, Vulcan, Victor) arzen�lj�ban rendszeres�tett�k �ket. Kifejlesztettek egy nagy m�ret�, mintegy 200 kilom�ter hat�t�vols�g� rep�l�g�pr�l ind�tott rak�t�t, a Blue Steel-t, amelynek az orr�ba egy 1 megatonn�s termonukle�ris robban�fej ker�lt, a 60-as �vekben ez volt a strat�giai elrettent�s f� eszk�ze. Anglia eredetileg besz�llt az Egyes�lt �llamok l�gi ind�t�s� ballisztikus rak�t�j�nak, a Skyboltnak a fejleszt�s�be is, de ezt a programot 1962-ben le�ll�tott�k. Az orsz�g saj�t ballisztikus rak�taprogramja meglehet�sen sok probl�m�val szembes�lt �gy m�szaki, mint politikai t�ren, �s v�g�l m�g azel�tt le�ll�tott�k, hogy b�rmit is bizony�thatott volna. Anglia egy politikai meg�llapod�s alapj�n amerikai Thor ballisztikus rak�t�kat kapott, amelyeket az angol l�gier�n�l �zemeltettek, de a fegyverek hivatalosan amerikai fel�gyelet alatt szolg�ltak 1960 �s 1963 k�z�tt. Blue Steel rak�t�t visznek egy Vulcan bomb�z�hoz A Skybolt l�gi ind�t�s� ballisztikus rak�taprogram le�ll�t�sa ut�n 1963-ban Anglia �s az Egyes�lt �llamok meg�llapodott, miszerint a szigetorsz�g saj�t nukle�ris meghajt�s� ballisztikus rak�tahordoz� tengeralattj�r�kat �p�t, amelyekhez amerikai Polaris A3 ballisztikus rak�t�kat v�s�rol az Egyes�lt �llamokt�l, de ezekre angol fejleszt�s� �s gy�rt�s� robban�fejek ker�lnek. A tengeralattj�r�k els� egys�ge, a HMS Resolution 1968-ban l�pett szolg�latba, �s r�vid id�n bel�l k�vette �t h�rom m�sik testv�re. HMS Resolution Politikai �s gazdas�gi okokb�l ek�zben a bomb�z�er�ket folyamatosan kurt�tott�k, �s v�g�l 1984-ben kivont�k az utols� nagy angol bomb�z�t is a hadrendb�l, illetve id�k�zben leszerelt�k a nagyobb robban�erej� nukle�ris bomb�kat �s a Blue Steel rak�t�t is. A nukle�ris csap�sm�r�s ekkor a Tornado vad�szbomb�z� g�pekhez ker�lt, amelyek k�pesek voltak angol, illetve amerikai nukle�ris bomb�kat is hordozni. A Tornado vad�szbomb�z� volt a RAF utols� taktikai atomfegyverhordoz�j Anglia az 1990-es �vekben tov�bb kurt�totta nukle�ris fegyverarzen�lj�t, 1998-ban kivont�k a m�g rendszerben maradt WE177 nukle�ris l�gibomb�kat, �gy csup�n egyetlen strat�giai atomfegyverrendszer, a tengeralattj�r�kra telep�tett ballisztikus rak�ta maradt. A Polaris rak�tarendszer cser�j�n�l ism�t az Egyes�lt �llamokhoz fordult az orsz�g: megv�s�rolt�k az amerikai Trident D-5 rendszert, de a robban�fejek tov�bbra is angol fejleszt�s� �s gy�rt�s� v�ltozatok voltak. K�lts�gvet�si okokb�l az eredetileg tervezett 65 rak�ta helyett csak 56 darabot szereztek be. A Resolution oszt�lyt v�lt� n�gy �j Vanguard oszt�ly� tengeralattj�r� egyenk�nt 16 darabot k�pes ezekb�l hordozni, teh�t legfeljebb h�rom tengeralattj�r� lehet teljesen felt�ltve, a negyediknek m�r csak 10 darab Trident rak�ta maradna. Figyelembe v�ve, hogy az �llom�nyt�bla szerint a n�gy haj�egys�gb�l egy �gyis a k�telez� karbantart�son vagy felt�lt�sen vesz r�szt, ez nem t�l komoly csap�s. A rak�t�k sz�ma mellett a robban�fejek sz�m�t is korl�tozt�k. Eredetileg minden rak�ta orr�ba hat robban�fej ker�lt volna, �m ezt a sz�mot (legal�bb) megfelezt�k, �gy egy-egy j�r�r�tra indul� tengeralattj�r�ra csak feltehet�en 48 t�ltet jut. A HMS Victorious, a Vanguard-oszt�ly egyik egys�ge �ppen kihaj�zik Anglia jelenleg hivatalosan kevesebb mint 200 nukle�ris robban�t�ltettel rendelkezik (csak becsl�sek vannak a pontos mennyis�gr�l, az el�rhet� forr�sok legt�bbje 192-t felt�telez), ezek mindegyike a Trident rak�t�khoz tartozik. A taktikai csap�sm�r� er�r�l tov�bbra is lemond az orsz�g, de a strat�giai elrettent� er�r�l nem; a jelenlegi Trident rendszerrel legal�bb 2024-ig ez biztos�tva is van. A katonai c�l� nukle�ris gy�rt�kapacit�st alaposan le�p�tett�k. 1999-ben k�sz�lt el az utols�, a Trident rak�t�khoz val� robban�fej, amely v�ltoztathat� erej�, 0,3, 5-10 vagy 100 kilotonna lehet. A robban�er� m�g a robban�fej rak�t�ba val� szerel�se el�tt �ll�that� be. A nukle�ris kutat�munka ugyanakkor nem �llt le, az Egyes�lt �llamokkal k�z�sen p�ld�ul 2006 febru�rj�ban egy szubkritikus robbant�st hajtottak v�gre, feltehet�en a t�bb �vtizedes plut�nium �llapot�nak vizsg�lat�ra.

Franciaorsz�g

Az orsz�g a II. vil�gh�bor� el�tt a nukle�ris kutat�s vezet� hatalma volt, de a n�met megsz�ll�s miatt a vil�gh�bor� ut�n messze lemaradt az USA, a Szovjetuni�, Anglia, de m�g Kanada m�g�tt is.

A h�bor� ut�n, m�g 1945-ben Charles de Gaulle, mint a felszabad�tott orsz�g eln�ke l�trehozta a vil�g els� civil atomenergetikai �gyn�ks�get, a CEA-t (Commissariat a l'Energie Atomique), �s szerette volna min�l el�bb atomhatalomm� tenni orsz�g�t. Noha a francia atomkutat�s gyakorlatilag �vekig sz�netelt, egyes francia tud�sok r�szt vettek a Manhattan program bizonyos r�szeiben, �gy p�ld�ul a plut�niumgy�rt�sban nem kellett teljesen a null�r�l indulniuk.

Mirage IV bomb�z�g�p, t�bb mint 30 �vig a francia strat�giai er� kulcseleme

SS2 rak�ta Albioni sil�j�ban

Az AMX30 harckocsi alv�z�ra telep�tett Pluton taktikai rak�ta

A Le Redoubtable kik�t�shez k�sz�lve

Le Triomphant

Mirage 2000N

Fant�ziarajz az ASMP-A robotrep�l�g�pr�l