J�v�re kil�p a Naprendszerb�l a Voyager 2

A Voyager 2 elvileg m�r j�v�re �tl�pheti a Naprendszer legk�ls� hat�rvonal�t, a l�k�sfrontot, j�val kevesebb kilom�tert megt�ve, mint a Voyager 1, ami azt t�kr�zi, hogy a helioszf�ra egy szab�lytalan alak� g�mb. Az �rkutat�s �jabb m�rf�ldk�ve egy �vvel a Voyager 1 �thalad�sa ut�n, a v�rtn�l hamarabb fog bek�vetkezni. Ez annyit jelent, hogy a d�li hat�rmezsgye durv�n 1,5 milli�rd kilom�terrel k�zelebb van a Naphoz, mint az �szaki. Ebb�l az k�vetkezik, hogy a Nap szele �ltal l�trehozott, t�lt�ssel rendelkez� alacsony energi�j� r�szecsk�kb�l �ll� bubor�k, a helioszf�ra az �szaki f�ltek�n kidudorodik, m�g a d�lin befel� nyom�dik. A Voyager 2 elkezdett visszafel� �raml� napsz�l r�szecsk�ket �szlelni. A Nap �ltal kibocs�tott r�szecsk�k a Naprendszeren k�v�lr�l �rkez�k hat�s�ra vissza�ramlanak, teh�t a Nap ir�ny�ba halad� napsz�l r�szecsk�k m�r a l�k�sfront k�zeledt�t jelzik, ahogy ezt a Voyager 1-n�l is �szlelt�k. Ez k�r�lbel�l 85 Csillag�szati Egys�gn�l k�vetkezett be, egy CSE megk�zel�t�leg 149,6 milli� kilom�ter. Ezzel szemben a Voyager 2 m�r 76 CSE-n�l �szlelte a visszafel� halad� r�szecsk�ket, ami azt jelzi, hogy a helioszf�ra d�li f�lg�mbj�n utaz� Voyager 2 �ltal megk�zel�tett l�k�sfront k�zelebb van a Naphoz, mint ikertestv�re, az �szak fel� halad� Voyager 1 �ltal maga m�g�tt hagyott, nyilatkozott a projekt egyik tud�sa, Ed Stone. A kutat�k szerint a helioszf�ra asszimetri�ja egy gyenge csillagk�zi m�gneses mez� hat�sa lehet, ami befel� nyomja a d�li f�ltek�t. Stone szerint ez a m�gneses mez� er�ss�g�t tekintve mind�ssze sz�zezred r�sze a F�ld felsz�n�n uralkod� mez�nek, de akkora ter�leten helyezkedik el, hogy k�pes lehet 1,5 milli�rd kilom�terrel is beljebb tolni a l�k�sfrontot. Mindk�t Voyager �rszond�t a Cape Canaveral L�gib�zisr�l l�tt�k ki 1977-ben. A Voyager 2 augusztus 20-�n indult �tnak, a Voyager 1 pedig szeptember 5-�n k�vette. Ut�bbi jelenleg k�r�lbel�l 13,9 milli�rd kilom�terre van a Napt�l �s �vente 3,6 CSE-t tesz meg. A Voyager 2 �vente 3,3 CSE-t tesz meg �s pillanatnyilag 10,4 milli�rd kilom�terre t�volodott el sz�l�csillagunkt�l.