Az ITER-ben a k�osz tarthat rendet

Amerikai fizikusok azt �ll�tj�k siker�lt megoldaniuk a nukle�ris f�zi�, egyben a k�sz�lõdõ ITER egyik probl�m�j�t, ami olcs�, biztons�gos, tiszta �s szinte korl�tlan energiaforr�st �g�r a j�võben. A f�zi�ban atommagok olvadnak �ssze energi�t szabad�tva fel, ellent�tben az atomerõmûvek �s atombomb�k maghasad�sos technik�j�val, melyben az atommagok sz�tv�lnak. Egy f�zi�s reaktorban a r�szecsk�k egym�snak rohanva hozz�k l�tre a g�zplazm�t egy f�nk alak� kamr�ban, a tokamakban erõs m�gneses tekercsek k�zremûk�d�s�vel. A f�zi�s energia elsõ gyakorlati tesztel�s�t a Nemzetk�zi Termonukle�ris K�s�rleti Reaktor (ITER) fogja elv�gezni, melyrõl m�r t�bb alkalommal is h�rt adtunk. A tervezetet azonban rendk�v�l sok kritika �ri a megval�s�that�s�got �s az �letk�pess�get illetõen. Az egyik nagy kih�v�st az a jelens�g t�masztja, melyben a plazma k�lsõ sz�leiben fell�põ hirtelen �ramlatok vagy �rv�nyek - �gynevezett ELM-ek - kicsapva a plazm�t az azt k�r�lvevõ m�gneses mezõbõl sz�tmarj�k a reakci�kamra belsõ fal�t. A tokamak belsõ fal�n egy igen k�lts�ges f�mr�teg van, ami elnyeli a plazma �ltal kibocs�tott neutronokat, kop�sa pedig annyit jelent, hogy gyakran p�tolni kellene a j�võben. A fal k�lts�gei mellett az erod�lt r�szecsk�k is jelentõs hat�ssal vannak a f�zi�s reaktor hat�konys�g�ra, mivel befoly�solj�k a plazma teljes�tm�ny�t, cs�kkentve az �tadhat� energi�t. A kaliforniai General Atomics csapata azonban �gy tûnik megtal�lta a megold�st az ELM-ek kord�ban tart�s�ra, ami d�ntõ fontoss�g� lehet a hat�konys�g fokoz�s�ban, �s �vente eur� milli�k megtakar�t�s�t jelenti. A csapat vezetõje, Todd Evans az int�zetben v�gzett k�s�rletekbõl r�j�tt, hogy egy kis rezon�ns m�gneses mezõ, melyet a reaktortart�lyban elhelyezett speci�lis tekercsekkel �ll�tan�nak elõ, "kaotikus" m�gneses interferenci�t hoz l�tre a plazma sz�lein, ami meg�ll�tja az �ramlatok kialakul�s�t. Evans el�rulta, hogy a hat�s m�g�tt h�z�d� elm�let nem teljesen egyezik meg az eredm�nyekkel. Sz�m�t�sai szerint a zavarkelt�snek r�szecsk�ket �s hõt kellett volna felszabad�tania a plazm�b�l, hõ azonban nem sziv�rgott ki a m�gneses mezõbõl. A 12,8 milli�rd doll�ros ITER a francia Cadarache-ban �p�l 2008-t�l, a tervezetben Eur�pa mellett r�szt vesz az Egyes�lt �llamok, Jap�n, Oroszorsz�g, K�na India �s D�l-Korea. A f�zi�s technika teszt�gya 10 �ves �p�t�si �s 20 �ves mûk�d�si idõtartammal k�sz�l. Ha mûk�dik, meg�p�thetõv� v�lik egy protot�pus, majd ha az is bizony�t, akkor vil�gszerte elterjedhet a f�zi�s energia. Maga a nukle�ris f�zi� ugyanaz a folyamat, ami a Napban is lezajlik, ott hidrog�n atomok olvasnak �ssze h�liumot termelve. A F�ld�n a f�zi�s reaktort a hidrog�n k�t izot�pja, a deut�rium �s a tr�cium t�pl�lja, mell�kterm�kk�nt szint�n h�liumot hozva l�tre. Mivel a deut�rium a tengerv�zbõl nyerhetõ ki, �gy ez szinte korl�tlan erõforr�snak tekinthetõ. A tr�cium szint�n egy bõs�gesen rendelkez�sre �ll� elem, a l�tium besug�rz�s�val �ll�that� elõ. A technik�nak azonban t�bb m�s akad�lyt is le kell k�zdenie addig, ilyen t�bbek k�zt egy �nfenntart� plazma, valamint annak hat�kony t�rol�sa, azaz a t�lt�ssel rendelkezõ r�szecsk�k kisziv�rg�s�nak megg�tol�sa. A jelenlegi tokamakokban m�g soha nem siker�lt �nfenntart� f�zi�t el�rni 5 m�sodpercn�l hosszabb idõre, arr�l nem is besz�lve, hogy a felhaszn�lt energia nagyobb volt a kinyerhetõn�l.