Tudomny : A napimd inkk kaptk a legtbb fnyt |
A napimd inkk kaptk a legtbb fnyt
2006.06.10. 15:19
A napimd inkk kaptk a legtbb fnyt
Kztudott, hogy az inkk ktdtek a Naphoz, de gy tnik a Nap is kedvelte az t istenknt tisztel npet. A mholdfelvtelek tansga szerint az inka civilizci egykori napimd fvrosa, Cuzco mondhatja magnak a Fld legnagyobb UV szintjt, lekrzve a fldrajzi adottsgok rvn jval magasabb UV szintet felttelez helyeket.
Br Ausztrlia s j-Zland ll az len a kros UV fny okozta brrkos megbetegedsekben, ez az j-zlandi Nemzeti Vz- s Lgkrkutat Intzet csapata szerint elssorban a beteleplteknek a fldrajzi krnyezethez alkalmatlan vilgos brtpusbl addik, mintsem a kiemelkeden magas UV szintbl. A legmagasabb UV rtkeket elvileg a Baktrt kzelben fekv trpusi terleteken kellene mrni, ahol viszonylag nagy magassgokban jelents napfny tbblet gylik fel, ksznheten tbbek kzt az alacsony az zon szintnek is.
 Az j-zlandiak a NASA Total Ozone Mapping Spectrometernek 1997 s 2003 kztt sszegyjttt adattengert vizsgltk t, megllaptva, hogy a legmagasabb UV szintek a perui Andokban fordulnak el, az Altiplano terleten. A terlet legmagasabb UV index rtkt, 25-t Cuzco rte el, ahol ma 300 000 ember l. A fenti rtk krlbell duplja az j-zlandi cscsrtknek.
 A 3416 mter tengerszint feletti magassgon, egy szles vlgyben fekv Cuzco a 14. szzadban vlt az Inka birodalom fvrosv. Egszen 1533-ig az is maradt, amikor a spanyol hdtsok elrtk a terletet, ekkor azonban Pizzaro katoni, majd a kincsvadszok hatalmas puszttst vgeztek. Cuzco az Inka birodalom kereskedelmi s gazdasgi kzpontja volt, rengeteg arany s ezst rkezett ide, amit a vros palotiban s templomaiban helyeztek el, nagy csbtsknt a javakra hes spanyoloknak, akik ksbb j vrost emeltek a rgi romjain, megtartva annak alapjait.
A rgi vros szerkezett tekintve merben klnbztt az eurpai nagyvrosoktl. gy alaktottk ki, hogy egy pumt, az inkk szent llatt formlja meg. A puma fejt a 15. szzadi Szakszahuaman erd testestette meg, remek pldjaknt az inkk kptszetnek. A msik ilyen jeles ptmny a Naptemplom volt. |
|