M�gsem t�vedett Einstein

Egy �j kutat�snak k�sz�nhet�en igazol�st nyerhet Albert Einstein kozmol�giai �lland�ja, amit a vil�gegyetem t�r-id�szerkezet�nek egyenlet�be vezetett be, k�s�bb azonban, mint �lete legnagyobb t�ved�s�t visszavont. 80 �v telt el az�ta �s a Supernova Legacy Survey (SNLS) sajt�k�zlem�nye most azt �ll�tja, hogy az univerzum t�gul�s�nak gyorsul�sa m�g�tt �ll� rejt�lyes "s�t�t energia" plusz-m�nusz 10 sz�zal�k pontoss�ggal �gy viselkedik, mint Einstein kozmol�giai �lland�ja. A SNLS megfigyel�se az�rt jelent�s, mert sz�mos elm�letet megd�nteni l�tszik, melyek mind arra spekul�ltak, hogy a vil�gegyetem t�gul�s�val a s�t�t energia term�szete is v�ltozni fog. Erre azonban semmi sem utal, �gy jelen �llapot szerint megintcsak Einsteinnek lehet igaza. A francia �s kanadai kutat�kb�l �ll� csoport az Oxford, a Caltech �s a Berkeley Egyetem csillag�szaival egy�ttm�k�dve azt a nem kis c�lt t�zt�k ki maguk el�, hogy meg�llap�ts�k vajon megmagyar�zhat�-e a s�t�t energia a kozmol�giai �lland�val, vagy egy alapjaiban �j fizikai elm�let sz�ks�ges hozz�. Jelenleg �gy t�nik j� a kozmol�giai �lland�, mivel m�r az els� �v megfigyel�seinek eredm�nyei is nagyban megegyeznek Einstein �lland�j�val. A kutat�s teljes, �t �ves id�tartama tov�bb fogja pontos�tani az adatokat, egyben megismerteti a s�t�t energia tulajdons�gait. Az SNLS c�lja 700 t�voli szupern�va felfedez�se �s megvizsg�l�sa, hogy ezeken kereszt�l t�rk�pezhess�k fel az univerzum t�gul�s�nak t�rt�nelm�t. A szupern�v�k olyan rendk�v�li f�nyerej� "szabv�nygyerty�k", amelyek teljesen egyform�n �gnek le, azaz l�that� f�nyess�g�k kiz�r�lag csak a t�l�nk m�rt t�vols�gukt�l f�gg. Ez�rt alkalmasak arra, hogy seg�ts�g�kkel meghat�rozz�k az univerzum t�gul�s�nak �tem�t fejl�d�s�nek k�l�nb�z� id�szakaiban. Ehhez elegend� a szupern�v�k t�vols�g�t a nekik otthont ad� galaxisok v�r�seltol�d�s�val �sszehasonl�tani. Ez a m�dszer vezetett el az 1990-es �vek v�g�n ahhoz a megd�bbent� felfedez�shez, hogy a vil�gegyetem gyorsul� m�rt�kben t�gul. Mag�t a t�gul�st 1924-ben Edwin Hubble amerikai csillag�sz �szlelte el�sz�r. A csillag�szok �gy v�lt�k az anyag gravit�ci�s vonz�sa miatt a t�gul�s lassul, �ppen ez�rt okozott nem kis meglepet�st, amikor ennek pontosan az ellenkez�je der�lt ki. Az elm�letgy�rt�k megpr�b�lt�k k�l�nb�z� kozmol�giai modellekkel megmagyar�zni a jelens�get. Ekkor ker�lt el� a s�t�t energia-elv is, ami egyfajta tasz�t� er� lenne a gravit�ci�s vonz�s ellent�telez�s�re. Mibenl�t�r�l senki nem tud semmit, viselked�s�t azonban megpr�b�lhatjuk megismerni. Az ut�bbi �vek kozmol�giai megfigyel�sei szerint a vil�gegyetem mind�ssze 25%-a anyag, a t�bbi s�t�t energia. Az anyaggal ellent�tben amit a t�gul�s gyeng�t, a s�t�t energia nagyj�b�l �lland�nak t�nik. Pontosan ezt t�masztj�k al� az SNLS eredm�nyei, �s ezt a fajta s�t�t energi�t felt�telezte maga Einstein is, amikor bevezette a kozmol�giai �lland�j�t, mivel sz�ks�g volt r� az akkori, statikus vil�gegyetemr�l alkotott k�phez. Miut�n felfedezt�k az univerzum t�gul�s�t, Einstein �gy v�lte feleslegess� v�lt �lland�ja, �s egyszer�en t�ved�snek min�s�tette azt. A gyorsul� t�gul�s felfedez�se ut�n azonban megint kellett egy �lland�, vagy valamilyen m�s modell a gyorsul�s megmagyar�z�s�ra, �s az SNLS eredm�nyei szerint erre a kozmol�giai �lland� a legalkalmasabb. A megfigyel�sek meger�s�tik azokat a kor�bbi felfedez�seket, melyek szerint a t�gul�s a m�ltban lassabb, m�g jelenleg egyre gyorsul� �temben megy v�gbe, amit l�tsz�lag az energia egy ismeretlen form�ja vez�rel.