Vizsg�lj�k a Samsung-Apple egy�ttm�k�d�st

D�l-Kore�ban a szab�lyoz� hivatal azt vizsg�lja, hogy a Samsung val�ban arc�tlanul alacsony �ron sz�ll�tja-e flash mem�ria chipjeit a v�llalatnak. A Microsoft tr�sztellenes per�ben a j�v� h�ten v�rhat� d�nt�s. A Reuters besz�mol�ja szerint a napokban olyan v�dak l�ttak napvil�got az �zsiai orsz�gban, miszerint az Apple indokolatlanul kedvez� �ron jut hozz� a Samsung sz�ll�tm�nyaihoz. Ezt arra alapozz�k, hogy egyes jelent�sek szerint Jobs c�ge m�g az ottani c�gekhez k�pest is j�val alacsonyabb �rban �llapodott meg a Samsunggal, ami �ri�si h�tr�nyt jelent sz�mukra. A mem�riagy�rt� �ri�s szerint term�szetesen nincs sz� t�rv�nys�rt�sr�l, �s semmilyen v�d nem �rheti a meg�llapod�st. A Samsung nem egyed�l sz�ll�t az Apple-nek, kedden ugyanis a riv�lis Hynix Semiconductorral k�z�sen k�z�sen egyeztek meg 500, illetve 200 milli� doll�r �rt�k� �ru lesz�ll�t�s�r�l, amelyeket a c�g az iPod lej�tsz�kban haszn�l fel. Az Apple �sszesen 1,25 milli�rd doll�r�rt v�s�rolt flash mem�ria chipeket �t nagyobb gy�rt�t�l, �s az eml�tett k�t c�g mellett m�g a Toshiba, az Intel �s a Micron is sz�ll�t nekik. A szab�lyoz� hivatal k�pvisel�je a h�r�gyn�ks�g k�rd�s�re el�rulta, hogy a vizsg�latot m�r kor�bban megind�tott�k, �s ebben k�zelebbr�l szem�gyre veszik a k�t c�g kor�bbi meg�llapod�sait is. A d�l-koreai �ri�shoz hasonl�an egyel�re az Apple sem f�z�tt komment�rt a h�rhez. Amint arr�l m�r besz�moltunk, kor�bban felmer�lt egy k�z�s befektet�s lehet�s�ge, ami kiss� meglep� volt, hiszen a Samsung nemcsak a mem�ri�k, hanem a zenelej�tsz�k piac�ban is �rdekelt. A t�rgyal�sokon egy 3,8 milli�rd doll�ros �gyletr�l volt sz�, amely a gy�rt�kapacit�s jelent�s ar�ny� b�v�t�s�t c�lozta, �m a h�rek szerint az Apple visszavonta aj�nlat�t. A terv teh�t dug�ba d�lt, �m Jobs c�ge term�szetesen tov�bbra is �rdekelt volt a folyamatos sz�ll�t�sokban. J�l jelzi a kapacit�s kihaszn�lts�g�t, hogy a Samsung a napokban jelentette be a gy�rt�sorok 600 milli� doll�ros b�v�t�s�t, �s 2006-ban jelent�s m�rt�kben szeretn�k n�velni a gy�rt�s volumen�t. A Microsoft ellen m�g 2001-ben megindult tr�sztellenes per ek�zben lassan a v�g�hez k�zeledik. A szoftverc�g ugyan nemr�g meg�llapodott a Daum vezet�s�vel, �m a d�l-koreai Sz�vets�gi Kereskedelmi Bizotts�g (FTC) lesz�gezte, hogy tov�bb vizsg�l�dik az amerikai konszern �gy�ben. A hat�rid�t most november 30-ra tolt�k ki, de ez m�r v�lhet�en az utols� halaszt�s, �s a j�v� h�ten megsz�lethet a v�gs� d�nt�s.