Elektronikus jegykezel�st vezet be a BKV

Szemben a k�zhiedelemmel, sokkal t�bbet �g�r a bliccel�s visszaszor�t�s�n�l a BKV-n�l bevezetend� elektronikus jegykezel� rendszer - p�ld�ul naprak�szen, pontosan nyomon k�vethet�v� teszi az utaz�k sz�m�t �s eloszl�s�t -, �m telep�t�se �s m�k�dtet�se rendk�v�l bonyolult feladat. A 60-80 milli�rdos k�lts�g megt�r�l�se is att�l f�gg, hogy milyen megtakar�t�st �s/vagy pluszbev�telt tud kihozni a dologb�l a k�zleked�si v�llalat. Meglep� m�don m�g a technikai fejleszt�s ir�nt elk�telezett informatikus szak�rt�k is �gy v�lik, j�, hogy legal�bb f�l �vet cs�szik a Budapesti K�zleked�si V�llalatn�l bevezetend� chipk�rty�s jegy- �s b�rletkezel� rendszer p�ly�ztat�sa. Egy a beruh�z�si terveket j�l ismer� szakember olyan giga-megaprojektk�nt jellemezte annak l�trehoz�s�t, amelyet nagyon k�nny� elsz�rni, ez�rt nem szabad megsp�rolni az alapos el�k�sz�t�st. Szemben m�s rendszerekkel, ilyen technol�gia m�k�d�s�re alig tal�lunk p�ld�t a vil�gon. Viszonylag sok olyan egyedi metr�- vagy buszvonal van, amely chipk�rty�s jegykezel�ssel m�k�dik, de komplex rendszerekkel nemigen tal�lkozni. Eur�p�ban l�nyeg�ben csak a londoni v�rosi, illetve az orsz�gosnak sz�nt hollandiai fejleszt�st tanulm�nyozhatj�k az �rdekeltek. Az el�bbi a f�ldfelsz�ni, illetve a f�ld alatti teljes t�megk�zleked�st fogja �t, az ut�bbiba hosszabb t�von a v�rosok helyi j�ratai mellett be k�v�nj�k kapcsolni az ottani Vol�nokat �s a vas�ti szem�lysz�ll�t�st is. Budapesten h�rom �v alatt akarnak olyan rendszert l�tes�teni, amely mag�ban foglalja a z�rt kapus j�rm�veket, azaz a metr�t �s az elker�tett meg�ll�kkal rendelkez� H�V-et, valamint a j�rm�fed�lzeti jegykezel�ssel m�k�d� buszokat, trolikat �s villamosokat. A tenderen indul� n�gy konzorciumban rejl� lehet�s�get igaz�b�l csak a bennfentesek tudj�k meg�t�lni. A laikusok sz�m�ra meglep� a projekt k�lts�g�nek nagys�grendje. H�rek szerint 66-84 milli�rd forint k�z�tt sz�r�dnak az �raj�nlatok, amib�l ak�r h�rom-n�gy Nemzeti Sz�nh�zat lehetne �p�teni. Az �ri�si kiad�st r�szben az alkalmazott technol�gia speci�lis volta, r�szben a rendszerrel szemben t�maszthat� legk�l�nb�z�bb k�vetelm�nyek teljes�t�se indokolja. Ahogy egy szak�rt� elmondta, arany�rban m�rik p�ld�ul az olyan c�lberendez�seket, mint amilyenek azok az ATM-szer� jegy�rt�kes�t�, illetve chipk�rtyafelt�lt� automat�k, amelyek megb�zhat�ak, rong�l�sbiztosak, k�pesek az APEH �ltal is elfogadott, hiteles bizonylatot adni stb. Ezek darabja 6-10 milli� forintba ker�l, �s nyilv�nval�, hogy p�ld�ul egy-egy metr��llom�son nem elegend� bel�l�k egy darab. �s ez csak az egyik rendszerperif�ria a sz�mtalan sok k�z�l. Speci�lis probl�m�k A jegyeknek, illetve a b�rleteknek RFID-alap�aknak (r�di�frekvenci�s azonos�t�) kell lenni�k, hiszen k�vetelm�ny, hogy az utaz� a jegy/b�rletleolvas� el�tt elhaladva teljes�thesse fizet�si k�teless�g�t (a buszokon, trolikon, villamosokon az ellen�r�k a rendszerrel vezet�k n�lk�li kapcsolatban l�v� k�zi k�sz�l�kkel ellen�rizhetik a fizet�st). Speci�lis probl�ma mindezzel kapcsolatban a b�rletek �s a jegyek megk�l�nb�ztet�se, tov�bb� az, hogy a 65 �v felettiek hogyan haszn�lj�k a j�rm�veket - p�ld�ul k�l�n kaput kapjanak a metr�n vagy legyen egy ingyenes �r�kjegy�k. A k�vetelm�nyek sor�t gyarap�tja az elektronikai biztons�g probl�m�ja. A megrendel�t nyilv�n aggasztja, hogy k�pzett hackerek elkezdik majd hamis�tani a jegyeket �s a b�rleteket, ez�rt esetleg k�l�nleges biztons�gi elj�r�sok be�p�t�s�t �rhatja el� a p�ly�z�knak. Ez azonban nem felt�tlen�l kivitelezhet�, mert vagy a bonyolult k�dokat megfejteni k�pes szupersz�m�t�g�peket ig�nyelhet minden egyes fizet�helyen, vagy lelass�thatja az azonos�t�si folyamatot, ami kilom�teres sorokba rendezheti az utazni v�gy� k�z�ns�get a besz�ll�helyek el�tt. Ez�rt szak�rt�k �gy v�lik, elegend� olyan biztons�got teremteni, amely lehetetlenn� teszi a t�meges hamis�t�st, az elszigetelt hackel�ssel okozott k�r kisebb, mint amibe a t�lbiztos�t�s ker�lne. Technol�gia vagy ellen�r�k L�tva a projekt gigantikus jelleg�t, felmer�l a k�rd�s: nem lenne-e olcs�bb �s egyszer�bb felvenni m�g n�h�ny tucat vagy sz�z ellen�rt, v�g�l is a betan�tott munk�s mindig kevesebbe ker�l, mint a cs�cstechnika. Erre a hozz��rt� informatikusok azzal v�laszolnak, hogy a chipk�rty�s rendszer r�szben pluszbev�teleket, r�szben hat�konys�gn�vel�st - megtakar�t�st - hozhat a BKV-nak. Ami az el�bbit illeti, a k�rtyarendszerekben k�ztudottan �sszekapcsolhat�k mindenf�le banki, kiskereskedelmi, pontgy�jt� szolg�ltat�sok, amelyek bev�tel�b�l �rtelemszer�en r�szesedik a k�rtyakibocs�t�. A lehets�ges megtakar�t�sra p�lda, hogy mivel az elektronikus rendszer percre k�szen jelzi a BKV vonalain, j�rm�vein utaz�k sz�m�t, ennek alapj�n "tudom�nyos szintre" emelhet�, �s az alkalmi forgalomsz�ml�l�sb�l szerzett adatokon alapul�n�l sokkal hat�konyabb� tehet� a forgalomszervez�s. V�g�l a teljes k�r� nyilv�ntart�sb�l pontosan kider�l az utaz�k�z�ns�g �sszet�tele, aminek k�sz�nhet�en nem lehet p�ld�ul nem l�tez� nyugd�jasok, di�kok ut�n �llami t�mogat�st k�rni (amire egy helyi Vol�n-j�rat eset�n volt p�lda, amelyn�l halottak ut�n is elk�rt�k az �llami utaz�si t�mogat�st). Az �vi k�tmilli�rdos k�rt okoz� bliccel�s visszaszor�t�sa teh�t csak az egyik haszon, amely az �zemeltet�si szerz�d�s nyom�n a BKV-n�l 10-20 �v alatt jelentkez� �sszk�lts�ggel szembe�ll�tva meglehet�sen hossz� id� alatt hozn� vissza a beruh�z�s �r�t. Ha j�l kihaszn�lj�k az eml�tett lehet�s�geket, sokkal hamarabb megt�r�lhetnek a kiad�sok. A p�ly�z� konzorciumok Az egyik f�v�llalkoz� az EDS Magyarorsz�g Kft., amely j�l ismert �s szakmailag elismert rendszer�zemeltet�. T�rsa, a vezet�k n�lk�li technol�gi�kkal, h�l�zatokkal foglalkoz� sv�jci Ascom azonban m�r kev�sb� ismert. Az interneten a c�g k�sz�l�keir�l sz�l� inform�ci�k �rhet�k el magyar nyelven, emellett nemr�giben a sv�jci korm�ny megh�v�s�ra hivatalos deleg�ci� j�rt az alpesi orsz�gban tanulm�nyozni az ottani elektronikus aut�p�lyad�j-fizet�si rendszert, amelynek egyik ki�p�t�je az Ascom. A T-Systems szint�n k�zismert n�v az IT-rendszer�zemeltet�i szakm�ban, r�ad�sul a BKV-val outsourcerk�nt r�g�ta kapcsolatban van. Partnere a francia Thales, amely szerte�gaz� elektronikai - k�zt�k hadiipari - szolg�ltat�sokat is ny�jt. A c�g r�szt vesz a holland projektben, emellett egy nagy d�niai fejleszt�sben is, ami r�szben er�ss�get jelent a mostani versenyben, hiszen ezek m�r-m�r �l� referenci�k, r�szben gyenges�get, mert azt mutatja, hogy kapacit�sainak jelent�s r�sz�t bizony�ra lek�t�tte, �s ha a holland beruh�z�s tov�bb cs�szik �s idehaza nyer, akkor adott esetben zavarba ker�lhet, hogy melyik projektj�re koncentr�ljon. Szint�n nem ismeretlen a megrendel� sz�m�ra a Sagem Magyarorsz�g Kft., amely fel�gyeleti �s vas�ti t�vk�zl�si berendez�sek sz�ll�t�s�val r�szt vesz a kelet-nyugati metr�vonal fel�j�t�s�ban. Partnere a spanyol Indra technol�giasz�ll�t�, amelyr�l szakmai k�r�kben azt tartj�k, hogy term�kei nem k�pviselik az �gazati cs�csmin�s�get - b�r lehet, hogy az adott esetben erre nincs is sz�ks�g. Ez a csapat teh�t meglepet�st okozhat egy kedvez� �raj�nlattal. V�g�l a negyedik f�v�llalkoz�, a M�V Informatika Kft. melletti legf�bb �rv, hogy a BKV-n�l megszerzett tapasztalatot a rendszer orsz�goss� fejleszt�se eset�n tov�bbviheti a t�vols�gi aut�busz-k�zleked�sbe, illetve a vas�ti szem�lysz�ll�t�sba. Partnere, a Cubic a hadiiparnak katonai szimul�ci�s rendszereket sz�ll�t, emellett f� profilj�ba tartozik az elektronikus fizet�si rendszerek fejleszt�se �s telep�t�se, m�gpedig a bel�ptet�kapukt�l a chiprendszerekig - azaz egyed�l a p�ly�zatban �rdekelt szakc�gek k�z�l ez a t�rsas�g minden kritikus rendszert egy k�zb�l k�n�l. Emellett szak�rt�k szerint ez a c�g az �gazat "Mercedese".