Az Egyeslt llamok s az Eurpai Bizottsg kztt korbban megkttt, a lgiutasok szemlyes adatainak tadsra vonatkoz megllapods kapcsn az eurpai fgysz azt javasolta az Eurpai Kzssgek Brsgnak, hogy nyilvntsa az egyezmnyt semmisnek, mivel az trvnytelen.
A fgysz szerint a
megllapodsnak nincs s nem is volt jogi alapja, az gyakorlatilag teljesen illeglis. Az egyezmnnyel kapcsolatban az Eurpai Parlament emelt kifogsokat, mivel agglyosnak tartotta, hogy gy unis llampolgrok szemlyes adataihoz juthatnak hozz az amerikai szervek. Az
Eurpai Kzssgek Brsga illetkes testletben jelen lv brk br rszleteket nem kzltek, annyit elrultak, hogy ngy-t krdsben teljesen egyetrtenek a fgysszel.

A fgysz elmondta: az
Eurpai Bizottsg nem kthette volna meg ezt a megllapodst, mg az Eurpai Tancs ott hibzott, hogy nem volt joga ellenjegyezni az egyezmnyt. A szakember ugyanakkor elvetette azokat a gondolatokat, miszerint a megllapods srten az eurpai unis llampolgrok szemlyisgi jogait, illetve, hogy az Eurpai Parlament nem trgyalta elg krltekinten az gyet.
A tervek szerint az Egyeslt llamok legksbb 2006-tl minden egyes, az orszgba utaz llampolgr szemlyes adatait ssze akarja gyjteni, hogy sszehasonlthassk azokat a terroristagyans szemlyek adatbzisban trolt informcikkal. A 2004 mjusban az Eurpai Bizottsg s az Egyeslt llamok kztt megkttt megegyezs kimondja, hogy a lgitrsasgok ktelesek az egyes lgiutasokra vonatkozan legfeljebb 34 klnbz szemlyes adatot kiadni. Az informcik kztt van pldul a replgpen fogyasztott men, a munkltatra vonatkoz adatok s az illet banki folyszmlaszma is.
A brsgot elvileg nem ktelezi a ftancsnoki vlemny, de a statisztikk szerint az esetek nagyjbl 80 szzalkban a vgleges dnts egybeesik a jogi szakrt szakvlemnyvel. Ha ez ebben az esetben is gy trtnik majd - a brsg egyelre mg ppen hogy csak elkezdte az gy trgyalst - az komoly feszltsget hozhat az Egyeslt llamok s az Eurpai Uni kapcsolataiban.