A Google t�mogat�s�val �p�l a Digit�lis Vil�gk�nyvt�r

Az amerikai Library of Congress (Kongresszusi K�nyt�r) bejelentette, hogy a Google 3 milli� doll�rral (k�r�lbel�l 600 milli� forint) j�rul hozz� a World Digital Library (Digit�lis Vil�gk�nyvt�r) fel�ll�t�s�hoz. A projekt f� c�lja, hogy digitaliz�lj�k �s az interneten k�zz�tegy�k a nemzeti k�nyvt�rakban, illetve m�s nemzetk�zi int�zm�nyekben fellelhet� kiemelked� jelent�s�g� anyagokat - �rja a Washington Post. James H. Billington, a Kongresszus k�nyvt�rosa elmondta, hogy a World Digital Library az 1994-ben indult American Memory Project (az amerikanisztika digit�lis k�nyvt�ra) befejez�se ut�n lesz �ssze�ll�tva, amely keretein bel�l t�bb milli� t�rt�nelmileg fontos anyag ker�lt fel az internetre. K�zt�k Abraham Lincoln �s Thomas Jefferson feljegyz�sei, Abraham Lincoln �nnepi besz�de a gettysburgi temet� f�lszentel�s�n, valamint m�s polg�rh�bor�s dokumentumok. A k�nyt�rnak t�bbek k�z�tt m�r az Egyiptomi Nemzeti K�nyvt�rral is siker�lt meg�llapodnia arr�l, hogy 10. sz�zadi iszl�m tudom�nyos sz�vegeket digitaliz�ljanak be. Billington rem�li, hogy a kezdem�nyez�s v�g�l K�n�ba, Kelet-�zsia t�bbi r�sz�re, Indi�ba, D�l-�zsi�ba �s az iszl�m vil�gba is el�r majd, Indon�zi�t�l Afrik�ig kiterjesztve hat�k�r�t. "Azon vagyunk, hogy �jraalkossuk m�s kult�r�k eml�kezet�t, melyek sokkal tov�bb ny�lnak vissza, mint a mi�nk" - fejtette ki Billington a New York Timesnak. "A l�nyeg egy olyan vil�gk�nyvt�r fel�ll�t�sa, amely d�jmentesen b�rki sz�m�ra hozz�f�r�st ny�jt olyan weboldalakhoz, amelyek lehet� leg�ttekinthet�bben integr�lj�k a k�l�nb�z� kult�r�k leleteit - �s mindehhez csak egy internet hozz�f�r�sre lesz sz�ks�g." Ambici�zus tervekt�l vez�relve, �m korl�tozott anyagi keretei k�z�tt a Kongresszusi K�nyvt�r egyre ink�bb a mag�nszektorhoz fordul p�nz�gyi t�mogat�s�rt. A Google hozz�j�rul�sa csak a project m�k�d�s�hez sz�ks�ges alapfelt�telek megteremt�s�re lesz elegend�. Billington azonban b�zik benne, hogy hamarosan m�sok is k�vetni fogj�k a keres��ri�st. Billington kihangs�lyozta, hogy a Google hozz�j�rul�sa j�t�kony ind�tat�s� volt, �s nem hozhat� kapcsolatban a c�g k�nyvkeres� projektj�vel kapcsolatban nemr�g kirobbant jogi vit�val.