20 �ves a Windows

Sokan szeretik, sokan ut�lj�k, de v�lem�nye szinte kiv�tel n�lk�l mindenkinek van r�la. A sz�m�t�g�pek t�bbs�g�n valamelyik v�ltozat�t haszn�lj�k, pedig ilyen sikerr�l m�g az alkot�i sem �lmodtak. H�sz �ves a Windows. 1985. november 20-a l�tsz�lag ugyanolyan �tlagos nap volt, mint t�bbi. Egy esem�ny miatt azonban �r�kre bevonult a t�rt�nelembe: ekkor jelent meg ugyanis a Windows 1.0. "Ez volt az els� l�p�s, hogy szak�tsunk a parancssorral �s a szem�lyi sz�m�t�g�pek elterjed�se is nagym�rt�kben a Windowsnak k�sz�nhet�" - eml�kezett vissza Alfons St�rk, a Microsoft menedzsere. Grafikus kezel�fel�let m�r l�tezett a Windows 1.0 el�tt is, az Apple 1983-ban fejlesztette ki a Lis�t, ami azonban lass� volt �s dr�ga. A Microsoft ut�n az IBM ("Top View") �s a Digital Research ("Graphics Environment Manager - GEM") is megpr�b�lkozott egy j�l haszn�lhat� grafikus fel�let kifejleszt�s�vel, �m a Windows siker�t egyik sem tudta megk�zel�teni, pl�ne nem t�lsz�rnyalni. Klikk a k�pre a nagyobb v�ltozathoz A Windows 1.0 piaci �ra 1985-ben 399 n�met m�rka volt. Ez�rt az �sszeg�rt az ember �t 5,25 colos m�gneslemezt kapott, amelyek grafikus fel�lettel ruh�zt�k fel az 1981-ben bemutatott DOS-t. Az els� Windows m�g csak kev�s grafikai elemet, p�ld�ul men�ket tartalmazott. Az 1.0-s verzi� hardverk�vetelm�nyei �ssze sem voltak hasonl�that�k a mai t�rsaik hasonl� adataival: az �j Windows megel�gedett 640 kB mem�ri�val. Ennek ellen�re az oper�ci�s rendszer forradalmi volt, hiszen tartalmazta a grafikus fel�leten k�v�l a Jegyzett�mb�t, a Write nev� sz�vegszerkeszt� programot, a Paint fest�programot, a Reversi j�t�kot �s egy termin�lt, ami lehet�v� tette, hogy a sz�m�t�g�p egy m�sik PC-vel �sszekapcsol�dhasson. Klikk a k�pre a nagyobb v�ltozathoz Persze m�r ekkor jelentkeztek az els� hi�nyoss�gok is. Aki p�ld�ul t�l intenz�ven haszn�lta a multitasking funkci�t, ami lehet�v� tette t�bb program egyidej� futtat�s�t, szembes�lhetett az els� rendszerlefagy�sokkal, amelyek ut�na �vekig a Windows oper�ci�s rendszereket jellemezt�k. Az igazi �tt�r�s azonban m�g v�ratott mag�ra, hi�ba jelent meg 1987-ben a Windows 2.0 �s 1990-ben a 3.0-s v�ltozat, csak az 1992-ben bemutatott Windows 3.1 �s a Windows 3.1 for Workgroups hozta meg a Microsoft sz�m�ra az igaz�n nagy sikert. A Windows 3.1 m�r tartalmazta a Truetype fontokat �s nem mellesleg ez volt az els�, magyar nyelven is hozz�f�rhet� verzi�. �rdekess�g, hogy m�g a Windows 1.0 fejleszt�s�n�l m�g csak alig harmincan vettek r�szt, addig a Windows XP sz�let�s�n�l m�r k�tezer programoz� b�b�skodott. 1993-ban megjelent a Windows NT 3.1, 1995-ben �jabb sikert �rt el a Windows 95, amit r� egy �vre a Windows NT 4.0 k�vetett. 1998-ban �rkezett a Windows 98, majd egy esztend� m�lva a Windows 98SE, 2000-ben pedig st�lusosan a Windows 2000, illetve a Windows Millennium Edition (ME). A sor 2001-ben a Windows XP-vel �s a k�l�nb�z� v�ltozataival z�rult. 2006-ban pedig, ha minden a tervek szerint alakul, j�n a Windows Vista.