A SpaceDev �jj��leszti a NASA �rrep�l�g�p�t

A kaliforniai SpaceDev �rrep�l�si t�rsas�g egy olyan �rsikl�hoz hasonl� �rrep�l�g�p szolg�latait k�n�lja a NASA-nak, amit a nyolcvanas �vekben maga az amerikai �rhivatal fejlesztett ki, nem is kev�s p�nz�rt. A SpaceDev Dream Chaser n�vre keresztelt g�pe a NASA �ltal 2 milli�rd doll�r�rt kifejlesztett HL-20-on alapul, melynek formavil�g�t az amerikaiak m�g a szovjetekt�l lest�k el. Eg�szen pontosan a BOR-4 az alap, amit az egykori Szovjetuni� t�bbsz�r is tesztelt f�ldk�r�li p�ly�n. A BOR-4 v�zen landolt, az egyik ilyen lesz�ll�st, valamint a g�p haj�ra t�rt�n� kiemel�s�t fot�zta le egy ausztr�l P-3 Orion rep�l�g�p, �gy az amerikaiak betekint�st nyertek a kism�ret� �rrep�l�g�p kialak�t�s�nak sz�mos elem�be. Az �rsikl� alternat�v�jak�nt megalkotott g�pb�l egy teljes m�ret� protot�pus is k�sz�lt, m�k�d�k�pes v�ltozatig azonban soha nem jutottak. Az�ta a NASA a nyilv�noss�g sz�m�ra is el�rhet�v� tette a HL-20 r�szleteit, m�g a SpaceDev beseg�t az �rhivatalnak k�l�nb�z� koncepci�k megvizsg�l�s�ban. Egy v�zlat... ...�s a NASA HL-20 protot�pusa a Langley-n A kaliforniaiak nyilatkozatai szerint 2008-t�l kezden�k meg n�gyszem�lyes szuborbit�lis rep�l�seiket, amennyiben siker�lne 20 milli� doll�rnyi t�k�t �sszerakniuk, majd 2010-t�l megind�thatn�k a Nemzetk�zi �r�llom�sig k�zleked� j�rataikat, amihez a c�g besz�mol�ja szerint tov�bbi 100 milli�ra lenne sz�ks�g. A p�nzszerz�s �rdek�ben term�szetesen nem csak asztronaut�k, de fizet�s �rturist�k is helyet kaphatnak a g�peken. Mint ismeretes, az �rsikl�k legk�s�bb 2010-ben nyug�llom�nyba vonulnak, az �ket v�lt� CEV pedig nem �gy t�nik, hogy elk�sz�l addigra. Teh�t az �tmeneti id�szakra sz�ks�g lenne egy szem�lysz�ll�t� �rrep�l�re, b�r a NASA megkapta a szen�tusi felhatalmaz�st Szojuz j�ratok megv�s�rl�s�ra is. Jim Benson, a SpaceDev eln�ke magabiztosan tekint a j�v�be, szerinte g�p�k biztos befut� lesz, mivel a NASA tervezte, teh�t egy �ltaluk j�l ismert koncepci�r�l van sz�. Fant�ziarajz a kil�v�padon �ll� Dream Chaser-r�l Ak�rcsak az �rsikl�k, a Dream Chaser is f�gg�legesen sz�ll fel �s v�zszintesen landol, azonban k�l�n�sebben nagy terhek sz�ll�t�s�ra nem lesz alkalmas, hiszen m�retei elt�rp�lnek a sz� szerint nagy el�d mellett. Amennyiben megtartj�k a HL-20 m�reteit, akkor a Dream Chaser az �rsikl� negyede, azaz 9 m�ter, m�g s�lyban nyolcada, 10 tonna lesz. Az �rsikl� kil�v�s�hez haszn�ltakkal ellent�tben a SpaceDev rak�t�i nem haszn�lnak majd kriog�n hajt�anyagot, amit habbal kell szigetelni, �gy kik�sz�b�lhet�k a lehull� szigetel�s darabok, melyek a Columbia trag�di�j�t okozt�k. Ez a legut�bbi Discovery rep�l�sn�l is gondokhoz vezetett, �gy ez az elv egy�rtelm�en vonz�v� teheti a g�pet az �rhivatal sz�m�ra. A foly�kony hidrog�n helyett a SpaceDev h�rom rak�t�ja dinitrog�n-oxidot �s szil�rd gumit �get el, melyek legnagyobbik�ra lesz felfogatva az �rrep�l�. B�r a gyors�t� rak�t�k m�g csak tervez�asztalon l�teznek, a c�g el�g tapasztalattal rendelkezik a hibrid rak�t�k ter�n, mivel r�szt vettek a SpaceShipOne hibrid hajt�m�v�nek meg�p�t�s�ben is, ami j�val kisebb volt ugyan, de a hibrid rak�tahajt�m�vek egyik pozit�v tulajdons�ga a k�nny� m�retezhet�s�g, valamint a k�lts�ghat�konys�g. Az viszont m�r egy�ltal�n nem olcs� �s egyszer� mulats�g, hogy a visszat�r� �rj�rm� rep�l�g�phez hasonl� landol�st produk�ljon. Sokkal k�nnyebb �s olcs�bb az ejt�erny�s megold�s, amit a m�ltban a Mercury, a Gemini �s az Apollo program �rhaj�i alkalmaztak. Jelenleg a Szojuz �s Sencsu kapszul�k is �gy t�rnek vissza a F�ldre, �s a j�v� CEV �reszk�zei is az ejt�erny�t fogj�k alkalmazni.