Az olaszok nemcsak a finom teleikrl, j boraikrl, memlkeikrl s a focijukrl hresek, de lassan a filmekrl, zenei albumokrl, valamint a szmtgpes jtkokrl kszlt illeglis msolatokrl is.
A
Doxa olasz statisztikai hivatal ltal most nyilvnossgra hozott felmrs szerint minden tdik olasz llampolgr rendszeresen tlt le az internetrl film-, zenei vagy szoftverkpikat. Az olaszoknak radsul csupn a tz szzalka van tisztban azzal, hogy ezrt a tevkenysgrt, illetve ilyen illeglisan msolt anyagok vsrlsrt akr tbb mint hromezer eurs pnzbntetst is kaphatnak.
Az orszgban ma mr szinte mindent klnoznak, legyen sz CD-rl, viderl, gygyszerrrl vagy autalkatrszekrl. Maurizio Beretta, az olasz
Confindustria nev ipari szvetsg igazgatja szerint emiatt vente munkahelyek ezrei kerlnek veszlybe. Az elmlt tz vben 1700 szzalkkal ntt a msolt termkek szma, ami a szakember vlemnye szerint nagyban hozzjrult ahhoz, hogy az Eurpai Uniban kzel 125 ezer munkahely sznt meg.
Az olaszok 86 szzalka azrt vesz msolt dolgokat, mert gy akar pnzt sprolni, hat szzalkuk gy bnteti az rujukat drgn ad kereskedket, kt szzalk szerint pedig semmilyen minsgbeli klnbsg nincs az eredeti s a msolt termk kztt. A klnozott ruk kztt az els helyet 48 szzalkkal a ruhk foglaljk, ezeket kvetik a kiegsztk (14 szzalk), az lelmiszerek (11 szzalk), illetve a CD-k s DVD-k (10 szzalk). Olaszorszgban hrom vig terjed brtn-, s hromezer eurig terjed pnzbntetssel sjthatk azok, akik illeglisan msolt msoros CD-ket, videkat, szoftvereket s a fizets digitlis televziadk msort engedlyez krtykat terjesztenek, rulnak vagy vsrolnak. Mindez azonban senkit sem riaszt vissza a msolt termkek megvteltl vagy eladstl.
Jl mutatja ezt az is, hogy tavaly 11 milli darab msolt CD-t adtak el, ez az sszesen eladott msoros CD-k negyede. A msols fellegvrnak egyrtelmen Npoly szmt. A hamistsi vilgrangsorban Olaszorszg az tdik helyet foglalja el Tajvan, Hongkong, Szingapr s Maka utn.