Mi magunk k�sz�tj�k az "idegeneket"?

A sci-fikben sokszor ker�l el� az idegen kifejez�s, azonban mit nevezn�nk mi idegennek, ha szembe j�nne vel�nk? �s mi van akkor, ha ez az idegen nem egy m�sik bolyg�r�l, hanem egy f�ldi laborat�riumb�l sz�rmazik, csak �ppen m�sk�nt m�k�dik a t�bbi f�ldi l�tform�t�l?Peter Ward, a Washingtoni Egyetem paleontol�gusa ha mag�val a v�lasszal nem is, de annak alapjaival m�r rendelkezik. A kutat� egy kib�v�tett "�letf�t", azaz biol�giai besorol�si rendszert tett k�zz�, ami sz�m�t�sba veszi azokat a l�tform�kat is, melyek nem illenek bele a jelenlegi rendszerbe. Ezek k�z�tt tal�ljuk a v�rusokat, melyekre sok�ig a protein �s a nukleinsav �lettelen darabjaira tekintettek, Ward azonban azt bizonygatja, hogy ezek ugyanannyira �lnek, mint az embereket megt�mad� parazit�k vagy m�s organizmusok. Az �jj�alak�tott besorol�si rendszerbe a DNS alap� mell� beker�lne az RNS-en alapul� �let is, valamint a F�ldt�l t�vol tal�lhat� �let, ami val�sz�n�leg szil�ciumon vagy a f�ldi �let gerinc�t alkot� sz�n-hidrog�n-oxig�n-nitrog�n kever�kt�l elt�r� elemeken alapul. Ward szerint ahhoz, hogy eljussunk a DNS-hez, v�gig kell tekinten�nk a nem DNS-alap� �leten is. Ez ugyan m�r nem l�tezik a F�ld�n, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell oszt�lyozni azokat, hisz ilyen m�don a dinoszauruszok sem jelenn�nek meg az �let f�j�n. A jelenlegi besorol�si rendszer h�rom �gb�l �ll: a sejtmag n�lk�li bakt�riumokb�l, az archaea, azaz �sbakt�riumokb�l �s eukari�t�kb�l, ut�bbiba tartozik az �sszes �llatfaj. Ward ezt a h�rom �gat egy nagyobb dom�niumba helyezn�, amit terroan n�vvel illetne jelezve f�ldi eredet�ket. Egy m�sik dom�nium, a ribosa a ribonukleinsavat, azaz az RNS-t jel�ln�, illetve egy harmadikba ker�ln�nek azok, melyek nem DNS-en vagy RNS-en alapulnak. A h�rom dom�nium egy sz�lesebb besorol�sba ker�lne, melyeket arbore�nak nevezne, ide azok az �letform�k ker�ln�nek, melyek nem keverednek m�s arbore�k�val. Ward �j modellj�t a cs�t�rt�k�n megjelen� "Az �let, ahogy nem ismerj�k: A NASA kutat�sa az idegen �let ut�n" c�m� k�nyv�ben r�szletezi. Szerinte nagy sz�ks�g lenne az �j rendszerre, mivel "idegen" �letet a f�ldi laborokban is l�trehoztak m�r. Ilyenek azok a mikrob�k, melyek legal�bb egyel t�bb aminosavat hordoznak DNS-�kben a F�ld�n honos h�szn�l, vagy azok az organizmusok, melyeket genetikailag m�dos�tottak, de ide sorolhat� m�g t�bb olyan l�tforma, melyeket az�rt m�dos�tottak, hogy egyszer�bbek legyenek a bolyg�nkon tal�lhat� t�rsaikn�l. Ward egy�ltal�n nem azt v�rja, hogy a F�ld�n k�v�l is felfedezz�nk �letet, azonban hangs�lyozza, hogy az ember maga hozza l�tre az idegeneket itt a F�ld�n, m�ghozz� egyre gyorsul� �temben. Ha m�gis tal�ln�nk bolyg�nkon k�v�l is �letet, azok val�sz�n�leg olyan elemeken alapulnak, mint a szil�cium. Mivel a Napt�l t�volabb es� holdak �s bolyg�k k�rnyezete j�val hidegebb, ez�rt igen k�ts�gesnek t�nik, hogy ezek az esetleges �letform�k vizet haszn�ljanak, sokkal val�sz�n�bb az amm�nia, ami rendk�v�l alacsony h�m�rs�kleten is foly�kony marad.