�j DNS-technik�val Hasfelmetsz� nyom�ban

Minden id�k egyik legnagyobb b�n�gyi rejt�lye old�dhat meg hamarosan a DNS-technik�ban el�rt �tt�r�snek k�sz�nhet�en.A m�dszer, amit az ausztr�l Griffith Egyetem kutat�ja, Ian Findlay fejlesztett ki, k�pes egyetlen, ak�r 160 �vvel ezel�tti emberi sejtb�l DNS-ujjlenyomatot kinyerni. A Cell Track-ID elnevez�s� elj�r�s, mellyel Hasfelmetsz� Jack kil�t�t szeretn�k v�gre felfedni, a hagyom�nyos DNS-kinyer�si technika m�dos�t�s�b�l j�tt l�tre. Az alapul vett STR (short tandem repeating) rendszer a DNS-t t�bb milli�rdszor er�s�ti fel, mik�zben eg�szen egyedi jelek ut�n kutat, azonban m�g ehhez a m�dszerhez legal�bb 200 sejt sz�ks�ges, a Cell Track-ID egyetlen sejttel is be�ri. Alapvet�en nincs sok k�l�nbs�g a k�t m�dszer k�z�tt, csup�n finom�tottak az eredeti technik�n egy sokkal jobb kinyer�si protokollt �rve el, ami �rintetlen�l hagyja a DNS-t. Ez�ltal j�val t�bb inform�ci�t szolg�ltat �s lehet�v� teszi, hogy ak�r 160 �vvel ezel�tti genetikai anyagokat is vizsg�lhassanak. A m�dszert egy 150 �ves brosson tal�lt hajsz�lakkal tesztelt�k, melyekr�l kider�lt, hogy n�gy k�l�nb�z� embert�l sz�rmaznak, h�rom n�t�l �s egy f�rfit�l. Findlay szerint az �j technika rengeteg �j lehet�s�get nyit meg a t�rv�nysz�ki orvosok sz�m�ra, seg�ts�g�vel eg�szen r�gi, megoldatlan b�n�gyek akt�it lehet �jra megnyitni, mint p�ld�ul a h�rhedt Hasfelmetsz� Jack�t. A Hasfelmetsz� 1888 augusztusa �s novembere k�z�tt k�vetett el egy rendk�v�l v�res gyilkoss�gsorozatot. Legal�bb �t prostitu�ltat �lt meg brut�lis kegyetlens�ggel London Whitechapel negyed�ben, mindegyik�ket eltorz�totta, t�bb�kb�l sz�mos bels� szerv�ket is kiv�gta. A Hasfelmetsz� Jack n�v a rend�rs�gnek �s a sajt�nak k�ld�tt gunyoros levelekben t�nt fel, melyekben az �r�juk mag�ra v�llalta a gyilkoss�gokat. Tev�kenys�ge pont olyan gyorsan maradt abba, ahogy elkezd�d�tt, m�gis a t�rt�nelem egyik legnagyobb b�n�gyi rejt�lyek�nt maradt fenn. A kelet-londoni Whitechapel egyik sz�k utc�ja Findlay el�sz�r egy hajcsom�n teszteli technik�j�t, ami az akt�k szerint Catherine Eddowest�l, a Hasfelmetsz� egyik �ldozat�t�l sz�rmazik. Lesz�rmazottjaival val� �sszehasonl�t�s meg fogja �llap�tani val�ban igazi-e a haj. Ezut�n a Cell Track azt a ny�lat vizsg�lja meg, ami elvileg a sorozatgyilkost�l sz�rmazik, amennyiben � nyalta r� a bor�t�kra a b�lyeget, melyben leveleit a rend�rs�gnek elk�ldte. A Hasfelmetsz�r�l k�nyvet is publik�lt Stephen Ryder b�n�gyi szak�rt� szerint ezzel egy�tt is nagyon minim�lis az es�ly a sikerre. � szem�ly szerint nem hiszi, hogy b�rmilyen DNS-elemz�s t�mpontot adhatna egy olyan szem�ly azonos�t�s�hoz, aki soha semmilyen nyomot nem hagyott maga ut�n. Emellett t�bb sz�z Hasfelmetsz�-lev�l l�tezik, azonban az �ltal�nos n�zet szerint ezek mindegyike koholm�ny. Ryder szerint, m�g ha meg is tudn�k �llap�tani egy-k�t �r� kil�t�t, az sem jelenten� azt, hogy a val�di gyilkost siker�lt leleplezni�k. Particia Cornwell b�n�gyi reg�ny�r� kor�bban m�r megpr�b�lt genetikai egyez�st tal�lni az egyik gyan�s�tott, �s a leveleket �r� szem�ly k�z�tt. 2002-ben megjelent, az Egy gyilkos portr�ja: Hasfelmetsz� Jack - �gy lez�rva c�m� k�nyv�ben Cornwell egy impresszionista fest�ben, Walter Sickertben azonos�totta a gyilkost. A Cornwell �ltal megb�zott szakemberek egy mitokondri�lis, azaz az anyai �gon �r�k�lt DNS-szekvenci�t tal�ltak egy Hasfelmetsz�-lev�len, ami megegyezett a Sickert mag�nlevelez�s�n tal�lt szekvenci�kkal. A mitokondri�lis DNS azonban nem olyan egyedi, mint a mag-DNS, melyben mindk�t sz�l� DNS-e megtal�lhat�. K�t mitokondri�lis DNS egyez�se nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy ugyanatt�l sz�rmazik a k�t szekvencia, csup�n annyit, hogy a popul�ci� egy bizonyos sz�zal�k�nnak DNS-�ben tal�lhat� meg mindkett�. Cornwell maga is elismerte, hogy a bizony�t�k csup�n azt jelzi, a k�t minta sz�rmazhat ugyanatt�l a szem�lyt�l, �s a l�nyeg itt a felt�teles m�don van. Ryder szerint a Cell Track, ha mag�t a rejt�lyt nem is fogja megoldani, az �gy k�r�l kialakult kisebb hom�lyokat azonban eloszlathatja, mint p�ld�ul a kor�bban m�r eml�tett, az �ldozatok egyik�nek tulajdon�tott hajcsom� mibenl�t�t, azaz val�ban az �gyh�z kapcsol�d bizony�t�kr�l van-e sz�, vagy csup�n egy �jabb koholm�nyr�l.