M�g mindig a Blue Gene/L a leggyorsabb

Imm�r harmadszor v�gzett a vil�g 500 leggyorsabb szupersz�m�t�g�p�t tartalmaz� lista els� hely�n az IBM term�ke. Mivel a K�k �ri�s m�rn�keinek siker�lt jelent�sen megn�velni�k a Blue Gene/L teljes�tm�ny�t, egyel�re nem fenyeget az a vesz�ly, hogy a szupersz�m�t�g�p egyhamar leker�lne a lista �l�r�l.A Top 500-as list�t ma hozt�k nyilv�noss�gra Seattleben. Az els� helyen �ll� Blue Gene/L az el�z� �sszes�t�shez k�pest m�r m�sodpercenk�nti 280 billi� sz�m�t�si m�veletre tudta feltorn�szni a teljes�tm�ny�t. Az els� helyen �ll� szupersz�m�t�g�pet az IBM �s az amerikai nukle�ris biztons�gi miniszt�rium k�z�sen �p�tette meg �s jelenleg a Lawrence Livermore Nemzeti Laborat�riumban tal�lhat�. A jelenleg a toplista els� hely�n �ll� Blue Gene/L 35 ezerszer gyorsabb, mint egy �tlagos hagyom�nyos asztali PC. A Blue Gene/L egy szekr�nye A lista m�sodik hely�n szint�n egy IBM Blue Gene rendszer tal�lhat�, a Thomas Watson Kutat�k�zpontban m�k�d� g�p sz�m�t�si teljes�tm�nye 91,2 teraflops. A v�ltozatoss�g kedv��rt az 500-as toplista harmadik hely�n is egy Blue Gene van, amelynek a teljes�tm�nye 63,4 teraflops. �rdekess�g, hogy a NEC �ltal k�sz�tett �s 2002-ben a vil�g leggyorsabb szupersz�m�t�g�p�nek bizonyult Earth Simulator - amely �t f�l�ven kereszt�l vezette a toplist�t - id�k�zben visszacs�szott a hetedik helyre. A leggyorsabb eur�pai szuper­sz�m�t�g�p a Barcelon�ban tal�lhat� Mare Nostrum - amelyet szint�n az IBM k�sz�tett - az �t�dik helyr�l a nyolcadikra cs�szott vissza. A masina sz�m�t�si teljes�tm�nye m�sodpercenk�nt 27,9 teraflops, "csup�n" tizede a Blue Gene/L teljes�tm�ny�nek. A legt�bb szupersz�m�t�g�pet a vil�gon az IBM �p�ti, sz�m szerint az ilyen rendszerek 43,8 sz�zal�k�t. M�sodik a rangsorban a Hewlett-Packard a maga 33,8 sz�zal�kos piaci r�szesed�s�vel. A vil�g �tsz�z leggyorsabb szupersz�m�t�g�pe k�z�l a legt�bb, 305 az Egyes�lt �llamokban tal�lhat�, Eur�p�ban sz�z, m�g �zsi�ban 66 ilyen rendszer van. A szupersz�m�t�g�pek 500-as toplist�j�t egy�bk�nt 1993 �ta k�sz�ti el �s adja ki h�rom amerikai tud�ssal k�z�sen Hans Werner Meurer, a Mannheimi Egyetem professzora. Az 500-as list�t �vente k�tszer jelentetik meg. A szupersz�m�t�g�pek piaca egyre dinamikusabban fejl�dik. A g�pek teljes�tm�nye fokozatosan n�, �s a vezet� hatalmak nem sajn�lnak �vente t�bb milli�rd doll�rt k�lteni az ilyen rendszerek beszerz�s�re �s m�k�dtet�s�re. Magyarorsz�gon t�bb szupersz�m�t�g�p is m�k�dik, a legnagyobb teljes�tm�ny� a Nemzeti Inform�ci�s Infrastrukt�ra Fejleszt�si Program Irod�ja Szupersz�m�t�g�p K�zpontj�ban tal�lhat�. Az NIIF Iroda sz�m�t�g�pk�zpontj�ban �zemeltetett 148 processzoros g�p Magyarorsz�g legnagyobb teljes�tm�ny� sz�m�t�g�pe, mely a hazai tudom�nyos kutat�s �s fels�oktat�s c�ljait szolg�lja. A sz�m�t�g�pk�zponthoz mintegy 400 fels�oktat�si, kutat�si �s k�zgy�jtem�nyi int�zm�ny kapcsol�dik. Ezzel jelenleg 400 ezer felhaszn�l�t tudnak kiszolg�lni, ami a magyar internetes t�rsadalom csaknem fel�t teszi ki. Magyarorsz�g legnagyobb teljes�tm�ny� sz�m�t�g�pe A sz�m�t�g�p a nagysebess�g� fels�oktat�si, kutat�si �s k�zgy�jtem�nyi h�l�zat gerincvonalainak (HBONE) csom�pontj�ban tal�lhat�, �gy hozz�f�rhet�s�ge Budapestr�l �s az NIIF vid�ki region�lis k�zpontjaib�l egyform�n kit�n�. A 2001-ben elind�tott szupersz�m�t�g�p szolg�ltat�s �zemeltet�s�nek c�lja az extr�m nagy sz�m�t�si teljes�tm�nyt ig�nyl�, tudom�nyos kutat�sok informatikai h�tter�nek biztos�t�sa, a HPC (High Performance Computing) alkalmaz�sok hazai futtat�s�nak lehet�v� t�tele. A szupersz�m�t�g�p jelenlegi teljes�tm�nye meghaladja a 300 gigaflops �rt�ket, �s ez a felhaszn�l�i ig�nyek n�veked�s�vel p�rhuzamosan �vr�l-�vre tov�bb b�v�l. A szerkezet er�forr�sait az orsz�g eg�sz ter�let�r�l t�bb mint 60 tudom�nyos kutat�si projektben haszn�lj�k a kutat�k. Haz�nkban m�g t�bb helyen m�k�dik szupersz�m�t�g�p, �gy p�ld�ul megeml�thet� a Debreceni Egyetem Term�szettudom�nyi Kar�n (TTK) az Elm�leti Fizikai Tansz�k�n m�k�d� Szupersz�m�t�g�p Laborat�rium.