Slashdot ut�n Digg - �j m�faj terjed�ben?

Az interneten barangol�k k�r�ben egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvend a digg.com, amely nemcsak az egyes cikkek bek�ld�s�t, de az oldal szerkeszt�s�t, annak kialak�t�s�t is az olvas�kra b�zza. A Slashdot ut�n a Digg is egyre nagyobb figyelmet kap az internetes m�di�ban �s a felhaszn�l�k k�r�ben egyar�nt. A k�t oldal k�z�tt a Tech-Recipies �ll�tott �ssze egy �rdekes �sszehasonl�t� tanulm�nyt, amelyb�l kider�l, hogy b�r sokban egyeznek, m�gis akadnak fontos k�l�nbs�gek. T�bben �gy l�tj�k, hogy a Slashdot m�ra �ll�csillagg� v�lt, m�g a Digg egyre er�s�dik, �s megvan a val�s es�lye a minden eddigin�l nagyobb m�rt�k� n�veked�sre. Mir�l is van itt sz�? A Slashdot koncepci�ja azon az elven alapul, hogy b�rki - szak�rt�k, felhaszn�l�k, vagy �ppen csak arra j�r� sz�rf�z�k - bek�ldhetnek cikkeket, le�r�sokat, ak�r saj�t blogjaik bejegyz�seit. A bek�ld�tt �r�sok megjelennek az oldalon, �s egyfajta k�zponti, j�val nagyobb k�z�ns�g sz�m�ra k�nnyen el�rhet� blog r�sz�v� v�lnak. Az oldalon �rdekes interj�k, fejleszt�i bejegyz�sek is megtal�lhat�k, amint azt az Internet Explorer 7 �s a Microsoft �j oper�ci�s rendszere eset�ben m�r l�thattuk. El�nye, hogy saj�t irom�nyaink is publicit�st kaphatnak, illetve hogy az olvas�i v�lem�nyek is egy helyen gy�lnek �ssze. Nem kell minden weboldalon regisztr�lnunk �s j�val nagyobb k�z�ns�g el�tt fejthetj�k ki v�lem�ny�nket. Mindez persze a m�k�dtet�knek is meg�ri, hiszen a megfelel� helyen rekl�mokkal megsp�kelve j�vedelmez�v� tehetik szolg�ltat�sukat. A sz�lesebb olvas�i t�bor kialakul�sa term�szetesen az ellent�tek �tk�z�s�vel j�rul. A Slashdot egyik f� kritik�ja, hogy szinte minden bejegyz�sb�l azonnal sz�h�bor�, flame kerekedik, �s a hozz�sz�l�sok jelent�s r�sze szitkoz�d�sb�l �ll. N�h�nyan persze nem tekintik ezt v�letlennek: szerint�k az oldal a l�togatotts�g, a rekl�mok miatt engedi az indulatok elharap�dz�s�t, hiszen ez k�zvetve n�veli a bev�teleket. Ez nem biztos, hogy �gy van, mindenesetre az nem v�letlen, hogy az oldal neve m�ra �sszefon�dott ezzel a jelens�ggel. A Digg ezt a hull�mot igyekszik meglovagolni, �m m�g az eddigin�l is liber�lisabb m�don, mindent az olvas�kra b�zva. A digg-com-on ugyanis nemcsak az �r�sokat k�ldhetj�k be, de m�g a f�oldal kin�zet�r�l, a cikkek sorrendj�r�l is mi d�nthet�nk, szavazatunk lead�s�val. Amelyik bejegyz�s t�bb szavazatot (digg) kap, az ker�l el�re a n�pszer�s�gi list�n �s elegend� sz�m� digg eset�n a f�oldalra. Amennyiben elmaradnak a szavazatok, vagy t�l sokan jeleznek probl�m�t a cikkel kapcsolatban, lemarad, majd v�g�l kiker�l a list�r�l. A nagy szabads�got ad� rendszer miatt sokan m�ris a Slashdot ut�dak�nt tekintenek a Digg-re, amely es�llyel p�ly�zhat az �j m�faj meghonos�t�s�ra. N�pszer�s�g�t j�l mutatja, hogy a regisztr�lt felhaszn�l�k l�tsz�ma okt�berben meghaladta a 60 ezer f�t, napi 500 ezer l�togat�juk van, �s a bejegyz�sek minden kateg�ri�ban (�sszesen 16) gyorsan szaporodnak. Az oldal term�szetesen - "el�dj�hez" hasonl�an - Wikip�di�n is megtal�lhat�, �m ennek k�l�n t�rt�nete van. A szab�lyzat ugyanis kimondja, hogy nem lehet c�geknek, sz�jtoknak saj�t sz�cikk�k, �m n�pszer�s�g�nek n�veked�s�vel a helyzet nem ilyen egy�rtelm�. A bejegyz�s elt�vol�t�s�r�l �s vissza�ll�t�s�r�l t�bbsz�r is szavaztak, egyel�re �gy n�z ki, hogy marad az oldal. A tanulm�ny t�z pontban foglalja �ssze a fontosabb �szrev�teleket, amelyek k�z�tt pozit�v �s negat�v benyom�s egyar�nt megtal�lhat�. Az els� helyen �ll, hogy az olvas�k nem kattintanak a rekl�mokra, pedig a Digg is igyekszik kihaszn�lni ezt a k�zenfekv� lehet�s�get. J�l mutatja ezt, hogy a eredeti, rekl�mok n�lk�li v�ltozat lev�lt�sa �ta a k�tmilli� doll�rt is meghaladja az oldal �zleti �rt�ke. Rossz h�r a saj�t internetes napl�t vezet�knek, hogy a Digg oldal�r�l �rkez�k �ltal�ban nem veszik a f�radts�got, hogy az eredeti bejegyz�st is hozz�sz�l�saikkal gazdag�ts�k. Tagadhatatlan, hogy a Digg j�t�kony hat�ssal b�r a forgalomra, �m ez ink�bb a h�tk�znapokra korl�toz�dik, �s �r�sunk k�zz�t�tele nem jav�t a Google �s egy�b internetes keres�kben elfoglalt poz�ci�nkon sem. A legnagyobb probl�ma azonban, hogy a Slashdothoz hasonl�an sok �r�sb�l itt is minih�bor� kerekedik �s olykor nagy�t�val is alig tal�lni �rtelmes hozz�sz�l�sokat. Az �gynevezett "social bookmarking" teh�t a legjobb esetben is csak feler�szben m�k�dik, mivel a felesleges any�z� be�r�sok j�csk�n cs�kkentik ennek �rt�k�t. Ezt sajnos nem igaz�n lehet elker�lni, a f�rum �ltal�ban egy�tt j�r az ellent�tek kinyilv�n�t�s�val. Nem kell messzire menn�nk, hogy err�l megbizonyosodjunk, el�g csak megtekinteni n�h�ny Windows/Linux, Firefox/IE h�rt az SG-n. Ez azonban m�g mindig jobb megold�s, mintha nem engedn�nk az olvas�i v�lem�nyek kinyilv�n�t�s�t, hiszen ez a cikkekkel kapcsolatban is els�rend� visszajelz�-rendszer. A Digg-modell teh�t m�k�dik, s�t, sokak szerint n�h�ny �ven bel�l minden eddigin�l nagyobb szerephez juthat. Mi pedig elkezdhet�nk gy�rni, hogy min�l el�bb kiker�lj�nk a f�oldalra, �s eldicsekedhess�nk eredm�ny�nkkel.