Doll�rmilli�rdokat em�szt fel a szellemi tulajdon v�delme

Gazdas�gilag nem biztos, hogy kifizet�d�k a szellemi tulajdonok v�delm�re l�trehozott rendszerek, a szabadalmak. Erre a k�vetkeztet�sre jutott legfrissebb tanulm�ny�ban a Gazdas�gi �s Politikai Kutat�sok K�zpontja (CEPR). A CEPR munkat�rsai az Opening Dors and Smashing Windows: Alternative Measures for Funding Software Development c�m� tanulm�nyukban lesz�gezik: a t�l magas szabadalmi �sszegeket egy�rtelm�en a v�s�rl�knak �s a fogyaszt�knak kell megfizetni�k. A szervezet szerint a t�lz� m�rt�k�nek tartott, a szerz�i jogv�delem c�m�n levont �sszegek csak az Egyes�lt �llamokban 80 milli�rd doll�r felesleges kiad�st jelentenek. A CEPR �ll�t�sa szerint f�leg a sz�m�t�g�pes programok piac�n figyelhet� meg ez a jelens�g. A szoftverfejleszt�s k�lts�gei k�z�tt - a szellemi tulajdon v�delme c�m�n - indokolatlanul magas �sszegek szerepelnek. A licencd�jak, a szabadalmi jogs�rt�sek miatt "beszedett" �sszegek mind-mind az adott szellemi term�k tulajdonos�nak, illetve a szerz�i jogv�d� szervezetek p�nzt�rc�j�t gyarap�tj�k, �m ez kor�ntsem �ll minden esetben egyens�lyban a ny�jtott szolg�ltat�ssal. E mellett a k�zpont kifog�solta azt is, hogy a licencd�jak megfizet�se m�g nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy az adott mag�nszem�ly vagy c�g ezut�n korl�tlan p�ld�nyban m�solhatja vagy haszn�lhatja a sz�ban forg� alkalmaz�st. A szervezet szerint egy lehets�ges alternat�v�t jelenthetne, hogy az �llam bizonyos m�rt�kig besz�llna a szoftverfejleszt�sbe, ami �sszhangban lenne minden szabadalmi �s szerz�i jogi rendszerrel, teh�t ut�lag m�r nem lenn�nek �tk�z�sek. Ezenk�v�l a szoftverfejleszt� c�gek egy egys�ges �sszeget kapn�nak (t�bb milli�rd doll�rt), ez�rt cser�be viszont programjaikat szabadon hozz�f�rhet�v� kellene tenni�k �s k�s�bb nem �lhetn�nek szerz�i jogi panaszokkal. R�ad�sul a kiad�knak �gy nem kellene digit�lis m�sol�sv�delmek kifejleszt�s�vel foglalkozniuk vagy azok beszerz�s�re, integr�ci�j�ra doll�rmilli�kat k�lteni�k. Egy m�sik javaslat szerint minden felhaszn�l� egy meghat�rozott �sszeggel, p�ld�ul �vi sz�z doll�rral t�mogatn� a zenei, a film-, a k�nyv- �s a szoftveripart, illetve a producereket vagy a kiad�kat. Ez�rt az �sszeg�rt cser�be szabadon hozz�f�rhetne ezekhez a m�vekhez. Mindez azt jelenten�, hogy a v�s�rl�k r�sz�r�l felszabadulna egy k�zel 80-120 milli�rdos �sszeg, amit az emberek �s az �llam m�sba is befektethetn�nek, t�keinjekci�hoz juthatna az ipar vagy �j munkahelyek j�hetn�nek l�tre. A film-, a szoftver- �s a zenei ipar �rdekeit k�pvisel� szervezetek egyel�re nem k�v�ntak reag�lni a javaslatokra.