Megkezdte utaz�s�t a V�nusz titkait kutat� szonda

15 �v ut�n �jabb l�togat�t kap a V�nusz a F�ldr�l a ma hajnalban �tnak indult Venus Express szem�ly�ben. Az eur�pai �rszonda a Napt�l sz�m�tott m�sodik bolyg� bar�ts�gtalan �s titokzatos l�gk�r�t fogja tanulm�nyozni. Az 1270 kilogramm s�ly� �reszk�zt egy orosz Szojuz rak�ta emelte a magasba a bajkonuri Kozmodrom 6-os kil�v��ll�s�r�l. A h�rom fokozatb�l �ll� Szojuz rendszer kilenc perc alatt r�p�tette mag�t �s a Fregat fels� fokozatban elhelyezett rakom�ny�t szuborbit�lis p�ly�ra. A Fregat ezut�n k�zel 190 kilom�teres magass�g� parkol� p�ly�ra helyezte az �rszond�t, ami egy �ra m�lva m�r megkezdte man�verez�s�t a bels�-naprendszer ir�ny�ba. A hivatalos jelent�sek szerint minden z�kken�mentesen zajlott, a hordoz�rak�ta �s az �rszonda is az elv�r�soknak megfelel�en teljes�tett. A Venus Express jeleit els�k�nt az ausztr�l New Norcia �llom�s �szlelte nem sokkal a Fregat fokozat elhagy�sa ut�n, ami meger�s�tette, hogy a nappanelek be�zemel�se megt�rt�nt, rendszerei terv szerint m�k�dnek, azaz a szonda t�l jutott az els� kritikus f�zison. A kil�v�s eredetileg okt�ber 26-�n zajlott volna le, azonban a v�gs� el�k�sz�letek sor�n szennyez�d�st fedeztek fel a Szojuz rak�ta rakter�nek burkolat�n, p�r nappal a tervezett kil�v�si id�pont el�tt. Ezut�n a rak�t�r�l el kellett t�vol�tani a teljes Fregat fokozatot, amit gondosan megtisztogattak. Most a Venus Express el�tt �th�napnyi bolyg�k�zi utaz�s �ll, a tervek szerint �prilis 11-�n �ri el �ti c�lj�t. Addig legal�bb k�t korrekci�s man�vert kell majd v�grehajtania hajt�m�veinek seg�ts�g�vel, az els�re ak�r m�r k�t napon bel�l sor ker�lhet. A m�sodik man�vert febru�rra tervezik, ami egyben a f�hajt�m� kalibr�l�s�t is szolg�lja, melyre az �rkez�skor lesz els�sorban sz�ks�g. Az els� hetekben ker�l sor a tudom�nyos berendez�sek �tfog� ellen�rz�s�re is, majd janu�rig viszonylagos nyugalomban rep�lhet a szonda. Ekkor a h�m�rs�kleti adatai ker�lnek elemz�sre, majd k�vetkezik a fentebb eml�tett febru�ri f�hajt�m� pr�ba. A k�ldet�s legkritikusabb pillanata a V�nusz k�r�li p�ly�ra �ll�s lesz. A f�hajt�m�nek legal�bb egy �r�n kereszt�l kell a legmagasabb fokozaton �gnie, hogy lecs�kkentse a szonda sebess�g�t annyira, hogy a bolyg� gravit�ci�ja foglyul ejthesse. A m�velet sor�n a szonda indul�skori s�ly�nak fel�t kitev� nitrog�ntetroxid �s hidrazin sz�rmaz�k hajt�anyag t�bb mint a fele fog el�gni. A Venus Express eleinte egy er�sen elliptikus p�ly�t fog felvenni, melynek legalacsonyabb pontja 250 kilom�ter, legmagasabb pontja pedig 320 000 kilom�ter lesz, �gy egy k�r nagyj�b�l 5 f�ldi napig fog tartani. Ezt a r�k�vetkez� hetekben a szonda tov�bbi hajt�m� begy�jt�sokkal fokozatosan 24 �r�ra fogja cs�kkenteni. Ezut�n �jabb �tvizsg�l�s k�vetkezik a f�ldi ir�ny�t�s r�sz�r�l, �s ha minden rendben lezajlik, akkor 2006. j�lius 4-�n megkezdheti munk�j�t a szonda. A fed�lzeten h�t tudom�nyos m�szer �ll k�szenl�tben, hogy m�lyrehat�an tanulm�nyozza a bolyg� atmoszf�r�j�t, melynek egyik �rdekess�ge, hogy felsz�ni l�gnyom�sa kilencvenszeres a F�ld tengerszintj�n m�rt �rt�kekhez k�pest. A Venus Express a bolyg� felsz�n�t �s plazmak�zeg�t is szem�gyre veszi, ut�bbi a l�gk�r �s a napsz�l k�lcs�nhat�s�nak eredm�nye. A k�ldet�s egyik c�lkit�z�se a lehets�ges vulkanikus tev�kenys�gek keres�se, de szeretn�k alaposabban megvizsg�lni a bolyg� gyorsan mozg� felh�it is. Egyes tud�sok az �let jelenl�t�t sem tartj�k kiz�rtnak, t�bben �gy v�lik a felh�k �ltal elnyelt napf�ny valamilyen biol�giai tev�kenys�ggel p�ros�that�. B�r l�gk�re miatt er�s ellent�tben �ll a F�ld �s a V�nusz, sok egy�b tekintetben azonban ikertestv�rekk�nt tartj�k sz�mon a k�t bolyg�t. A szonda k�ldet�s�nek els� fel�ben teljes k�r� megfigyel�seket v�gez a bolyg�r�l, a m�sodik fel�t pedig az adatokban tal�lhat� r�sek kit�lt�s�vel, illetve az �rdekesebbnek tal�lt jegyek r�szletesebb vizsg�lat�val kell majd t�ltenie. A fed�lzeten elhelyezett rendszerek mind eur�paiak. Ilyen a sv�d �rfizikai Int�zet plazmaelemz�sre alkalmazhat� Aspera nev� m�szere, ami mellett helyet kap egy magnetom�ter az osztr�k MAG, valamint a szint�n r�vid nev� PFS, egy Fourier spektrom�ter, ami a felsz�n �s a fels�bb l�gk�r vertik�lis h�m�rs�kleteir�l ad pontos adatokat. Az olasz m�szer ezen fel�l nagy seg�ts�get ny�jt majd a l�gk�r �sszet�tel�nek meghat�roz�s�ban �s a vulkanikus tev�kenys�g keres�s�ben is. Szint�n a l�gk�rt vizsg�lja egy orosz-francia spektrom�ter, a SPICAV, ami ultraibolya, infrav�r�s �s a l�that� f�ny tartom�nyokban keresi a v�zp�ra, a molekul�ris oxig�n �s a k�n jeleit. A m�szerek elhelyezked�se a szond�n A szonda rendelkezik egy r�di�s m�lys�gm�r� eszk�zzel, a n�met VeR�val, amivel a bolyg� atmoszf�r�j�t, ionszf�r�j�t �s a napkoron�t p�szt�zhatj�k. A szint�n n�met VMC egy kamera, ami l�that�, infrav�r�s k�zeli �s ultraibolya hull�mhosszokon k�sz�t felv�teleket. A hetedik m�szer pedig egy olasz-francia spektrom�ter, a VIRTIS, ami az als�bb l�gr�tegek �sszet�tel�t vizsg�lja. A Venus Express - mint neve is mutatja - a Mars Express �r�ks�g�b�l t�pl�lkozik, melynek k�vetkezt�ben jelent�sen ler�vid�lt a fejleszt�shez sz�ks�ges id�. A h�t m�szerb�l h�rom eredetileg a Mars Express felszerel�s�nek tartal�ka, m�sik kett� pedig a Rosetta k�ldet�sb�l sz�rmazik. A marad�k kett�t kifejezetten a Venus Express sz�m�ra fejlesztett�k ki - persze a m�r rendelkez�sre �ll� m�szereket is �t kellett n�mileg alak�tani, hogy kib�rj�k a V�nusz �ltal t�masztott zordabb k�r�lm�nyeket. A 260 milli� doll�ros k�ldet�st kevesebb, mint h�rom �v alatt siker�lt tet� al� hozni.