�rv�nyg�p, avagy a torn�d� meg­csapol�sa

Mesters�gesen keltett torn�d�k jelenthetik a sz�lenergia �jabb l�pcs�fok�t. Az �gy nevezett l�gk�ri �rv�ny motor (Atmospherical Vortex Engine) egy kanadai m�rn�k, Louis Michaud tal�lm�nya, v�gc�lja hogy az er�m�vek h�t�bblet�t haszn�lhat� megawattokk� alak�tsa �t. Michaud szerkezet�nek protot�pus�t ny�ron m�r tesztelt�k Utah �llamban. Az �rv�nymotor l�gk�ri h��raml�son alapul - ez akkor j�n l�tre, amikor a Nap h�je felmeleg�ti a felsz�nt, ennek k�vetkezt�ben forr�, nedves leveg� sz�ll fel, ami t�gulni kezd. Mindez a leh�l�s �s a csapad�kk� s�r�s�d�s folyamat�ban energi�t ad le, majd visszas�llyed a felsz�nre, ahol az eg�sz folyamat el�lr�l kezd�dik. A term�szetben ez az emelked�si �s s�llyed�si ciklus id�zi el� a torn�d�kat �s a hurrik�nokat. Michaud r�j�tt, hogy ha meg tudn� csapolni az er�s f�gg�leges l�g�ramlatokat, akkor emisszi�-mentes elektromoss�ghoz juthatna. A Utah-ban fel�ll�tott protot�pus k�v�lr�l szeml�lve egy 15 m�ter magas �s 30 m�ter �tm�r�j� hengeres torony, belsej�ben jelenleg t�zel�anyaggal biztos�tj�k a sz�ks�ges h�t. A torony alapja k�r�l l�gbe�ml�k t�pl�lj�k a benti forr�, nedves leveg�t, elrendez�s�vel el�seg�tve az �rv�nyl� mozg�st. Az els� k�s�rletek sor�n Michaud t�bb mint egy m�ter �tm�r�j� �rv�nyeket tudott l�trehozni. A v�gleges szerkezet sokkal nagyobb lenne, k�r�lbel�l 100 m�ter magas �s 400 m�ter �tm�r�j�, ami a torony alj�ban 50 m�teres mesters�ges torn�d�kat kelthetne, melyek ak�r 20 kilom�teres magass�gba is kiemelkedhetnek a tet� n�lk�li �p�tm�nyb�l. Az �rv�nyt a be�ml� forr� leveg� n�vel�s�vel vagy cs�kkent�s�vel lehet szab�lyozni, �s b�r a protot�pusban m�g nincsenek turbin�k, a v�gleges v�ltozatban az alap k�r�l helyezkedn�nek el, hogy foglyul ejts�k, majd elektromoss�gg� alak�ts�k a f�gg�leges l�g�ramlatok �ltal keltett energi�t. Michaud szerint az �rv�nyg�p akkor lenne a leghat�konyabb, ha egy er�m�h�z kapcsolva alkalmazn�k - legyen az sz�n, atom vagy g�z �zem� -, hiszen ezek jelenleg is h�t�tornyokkal �zemelnek, melyek kondenz�lj�k a g�zt, amit az elektromoss�got el��ll�t� turbin�k meghajt�s�hoz haszn�lnak. Mivel a h�t�tornyok t�bb mint 100 milli� doll�rba ker�lnek �s 20 �vente �jj� kell �p�teni �ket, ez�rt Michaud elk�pzel�se szerint fokozatosan le lehetne cser�lni azokat egy-egy �rv�nyg�pre. Ezek a h�t�bbletet energi�v� alak�tj�k, ahelyett hogy az veszend�be menne, �gy 20 sz�zal�kkal lehetne jav�tani az er�m�vek hat�sfok�n. A szak�rt�k �vatosan fogadt�k a tal�lm�nyt. Nem tartj�k versenyk�pesnek a nappanelekkel, viszont viszonylagos egyszer�s�ge �s alacsony k�lts�gei miatt el tudn�k k�pzelni a harmadik vil�g gazdas�gaiban. Michaud azonban nem ebbe az ir�nyba tapogat�zik, sokkal ink�bb a nagy energiat�rsas�gok figyelm�t pr�b�lja felh�vni g�p�re, egyel�re csek�ly sikerrel. A utah-i telepen azonban folytat�dnak a k�s�rletek, az eredm�nyekr�l pedig az Amerikai Geofizikai T�rsas�g decemberi �l�s�n fog besz�mol�t tartani a kanadai m�rn�k.