Egy �ves a Firefox

2004. november 9-�n jelent meg a Firefox alternat�v b�ng�sz� 1.0-s verzi�ja. Akkor alighanem m�g kevesen hitt�k a vil�gon, hogy a h�d�t� �tj�ra indul� b�ng�sz� val�ban sikeres lesz. A Firefox a maga nem�ben igazi sikert�rt�netnek sz�m�t, alig egy esztend� alatt ugyanis m�r t�bb, mint sz�zmilli�szor t�lt�tt�k le a vil�gh�l�r�l. Ilyen sikerre maguk a fejleszt�k sem sz�m�tottak. "Ez sokkal t�bb let�lt�s, mint amire valaha is gondolni mert�nk" - nyilatkozta p�ld�ul Tristan Nitot, a Mozilla Alap�tv�ny sz�viv�je. Mint ismeretes, a Onestat piackutat� c�g adatai szerint az alternat�v b�ng�sz� m�r 11,51 sz�zal�kos piaci r�szed�sre tett szert �s b�r ezt t�bb szakember is k�ts�gbe vonja, azzal �k is egyet�rtenek, hogy el�sz�r ker�lt 90 sz�zal�k al� az Internet Explorer piaci r�szesed�se. (A Onestat adatai szerint az IE r�szesed�se 85,45 sz�zal�k.) A Firefox siker�nek titka els�sorban az, hogy nem az�rt fejlesztett�k ki, hogy p�nzt keressenek vele. A Firefox egy ny�lt forr�sk�d� webb�ng�sz�, amelynek a kezdetei az AOL egykori Netscape b�ng�sz�j�ig vezethet�k vissza. A szoftver tov�bbfejleszt�s�ben t�bb ezren vesznek r�szt, azonban term�szetesen a Firefoxban is el�fordulnak hib�k. Kor�bban szinte mindenki a Mozilla programj�t tartotta a legbiztons�gosabb b�ng�sz�nek, az�ta kider�lt, hogy ez az�rt �gy nem teljesen igaz. Az mindenesetre biztos, hogy egyr�szt j�val kevesebb hiba van a Firefoxban, mint az Internet Explorerben, m�sr�szt ezeket a hi�nyoss�gokat a fejleszt�k �s az �nk�ntesek nagyon gyorsan orvosolj�k. A Firefox t�rh�d�t�s�t el�seg�tette az is, hogy sz�mos nyelven, k�zt�k magyarul is el�rhet�, hogy kev�s v�rus k�sz�l a hib�k kihaszn�l�s�ra, �s sz�lesk�r�en testreszabhat�. A b�ng�sz� sz�mos kieg�sz�t� modullal b�v�thet� �s terjed�s�nek k�sz�nhet�en egyre kevesebb oldallal van kompatibilit�si probl�ma.