2004. november 9-n jelent meg a Firefox alternatv bngsz 1.0-s verzija. Akkor alighanem mg kevesen hittk a vilgon, hogy a hdt tjra indul bngsz valban sikeres lesz.
A Firefox a maga nemben igazi sikertrtnetnek szmt, alig egy esztend alatt ugyanis mr
tbb, mint szzmilliszor tltttk le a vilghlrl. Ilyen sikerre maguk a fejlesztk sem szmtottak. "Ez sokkal tbb letlts, mint amire valaha is gondolni mertnk" - nyilatkozta pldul Tristan Nitot, a Mozilla Alaptvny szvivje. Mint
ismeretes, a Onestat piackutat cg adatai szerint az alternatv bngsz mr 11,51 szzalkos piaci rszedsre tett szert s br ezt tbb szakember is ktsgbe vonja, azzal k is egyetrtenek, hogy elszr kerlt 90 szzalk al az Internet Explorer piaci rszesedse. (A Onestat adatai szerint az IE rszesedse 85,45 szzalk.)

A
Firefox sikernek titka elssorban az, hogy nem azrt fejlesztettk ki, hogy pnzt keressenek vele. A Firefox egy nylt forrskd webbngsz, amelynek a kezdetei az AOL egykori Netscape bngszjig vezethetk vissza. A szoftver tovbbfejlesztsben tbb ezren vesznek rszt, azonban termszetesen a Firefoxban is elfordulnak hibk. Korbban szinte mindenki a Mozilla programjt tartotta a legbiztonsgosabb bngsznek, azta kiderlt, hogy ez azrt gy nem teljesen igaz. Az mindenesetre biztos, hogy egyrszt jval kevesebb hiba van a Firefoxban, mint az Internet Explorerben, msrszt ezeket a hinyossgokat a fejlesztk s az nkntesek nagyon gyorsan orvosoljk.
A Firefox trhdtst elsegtette az is, hogy szmos nyelven, kztk
magyarul is elrhet, hogy kevs vrus kszl a hibk kihasznlsra, s szleskren testreszabhat. A bngsz szmos kiegszt modullal bvthet s terjedsnek ksznheten egyre kevesebb oldallal van kompatibilitsi problma.