A Deutsche Breitband Dienste (DBD) Heidelbergben s hsz msik nmet vidki teleplsen mr sikeresen zemeltet vezetk nlkli internethlzatokat. A vllalat ezttal a nmet fvros egyes kerleteiben ptett ki egy hasonl WiMAX-rendszert.

A berlini WiMAX-hlzatot Fabio Zoff, a
DBD vezetje s Matthias Kurth, a
Nmet Szvetsgi Hlzatfelgyelet elnke adta t. Nmetorszgban ez az els vrosi WiMAX-hlzat, amit magn- s zletemberek egyarnt hasznlhatnak.
Matthias Kurth szerint a vezetk nlkli hlzatok komoly elnye lesz a jvben, hogy kisebb kltsggel kipthetk, mint vezetkes szlessv trsaik (pldul a DSL-kapcsolatok) s brki szmra hozzfrhetk. Radsul a szakember gy vlte, hogy a vezetk nlkli hlzatok nvekv szma jt tesz a tvkzlsi piacon zajl versenynek is. Ez a folyamat pedig ismtelten csak a felhasznlknak fog kedvezni. Kurth elmondta: a vezetk nlkli hlzatoknak ksznheten azok is szlessv internethozzfrsekhez juthatnak, akik vidken, tanykon, falvakban vagy a nagyvrosok gyren lakott klvrosi rszein lnek.
Michael Friedewald, a karlsruhei Fraunhofer Intzet Rendszer- s Innovcis kutatsi Intzetnek munkatrsa rvilgtott nhny problmra a WiMAX-szal kapcsolatban. A szakember szerint hiba van a rendszernek alapveten 50 kilomteres hattvolsga, a nagy pletek s ms termszeti s mestersges akadlyok miatt ez akr tz kilomterre vagy az al is cskkenhet. Ezenkvl minl tbben csatlakoznak a hlzatra, annl inkbb cskken az egyes internetezk ltal hasznlhat maximlis svszlessg. Ezrt a WiMAX-nak elssorban ott lehet keresnivalja, ahol a hagyomnyos vezetkes szlessv hlzatok kiptse tl sokba kerlne.
A WiMAX-ot sokan temettk mr, mikzben pp most kezdi virgkort lni. Ezt bizonytja az is, hogy egyre tbb vllalat indt ilyen projekteket vagy tervezi az elindtsukat. Elg csak az Intel Digitlis Kzssgek nev programjra gondolni, amelynek keretben pldul haznkban
Gyrben plt ki vezetk nlkli internethlzat.