Szuper­bizton­s�gos k�zpontot nyitott a HP

A 2005-�s �vnek ak�r a jelszava is lehetne a biztons�g az IT szektorban. Tudta ezt a vil�g egyik legnagyobb sz�m�t�g�p disztrib�tora is, akik szint�n besz�lltak erre a ter�letre. Haz�nkban 20 m�sik eur�pai orsz�ghoz hason�an l�trehoztak egy �j, a Hitel �s P�nzint�zeti T�rv�nyeknek is megfelel� menedzselt biztons�gi k�zpontot, melyet adatparkjukon bel�l helyeztek el. A k�t hetes pr�ba�zem ut�n elindult a v�gleges szolg�ltat�s, melyet a HP bel�lr�l is megmutatott. Az ember, ha biztons�gra gondol. akkor marcona �r�k, falak, kapuk �s mindenf�le akad�lyok juthatnak esz�be. Ha valami szuperbiztos informatikai telepr�l gondolkodunk, akkor az amerikai filmek sivatag k�zep�re telep�tett f�ld alatti bunkereinek k�pe villanhat fel. Ez esetben viszont nem fizikai v�delemr�l, hanem az interneten forgalmazott adatok �s a szerverek biztos�t�s�r�l van sz�, ebb�l kifoly�lag az �j centrum nem is t�l nagy �s nem is t�l futurisztikus. Ugyanolyan munka�llom�sok, projektor �s TFT monitor el�tt �lnek a szakemberek, mint amilyenek b�rmelyik�nk munkahely�n vannak. A k�l�nbs�g az alkalmazott term�kben �s a ny�jtott szolg�ltat�sban van. A HP a biztons�gtechnik�ban n�gy ter�letet k�l�nb�ztet meg, amire megold�sokat tud ny�jtani. El�sz�r is a rossz fi�kat kell t�vol tartani, m�sodszor a j� fi�kat meg kell ismerni �s be kell engedni, harmadszor megb�zhat� infrastrukt�r�t kell a rendszerek m�g� rakni, v�g�l megfelel� szab�lyoz�sokat kell alkalmazni, hogy minden rendben menjen. Ezt a n�gy ter�letet a c�gek sz�m�ra az eml�ett menedzselt biztons�gi k�zpontokon kereszt�l tudj�k ny�jtani. A sajt�t�j�koztat�n Cs�k�nyi Gy�z� �s B�rtfai Attila elmondt�k, hogy a c�gek egyre jobban r��brednek, hogy sz�ks�g�k is van erre, hiszen egyre komolyabb az IT rendszerek fenyegetetts�ge, illetve egyre t�bb szab�lynak kell megfelelni a m�k�d�shez. �gy a figyelem emelkedik a biztons�g ir�nt, s ezzel egy�tt az erre sz�nt b�dzs� is. A c�g 2003 �ta foglalkozik biztons�gi outsourcing tev�kenys�ggel. A v�ghezvitt jelent�s fejleszt�seknek k�sz�nhet�en a HP ezen tev�kenys�ge mostant�l a Hitel �s P�nzint�zeti T�rv�nyeknek is megfelel, �gy megindulhattak a t�rgyal�sok a szolg�ltat�st ig�nybe venni k�v�n� p�nzint�zetekkel is. A fejleszt�sre 12 milli� forintot k�lt�ttek, ebb�l 8 milli� forintot szoftverekre, m�g 4 milli� forintot a fizikai biztons�g n�vel�s�re. A most ny�l� k�zpontban jelent�s v�ltoztat�sokat hajtottak v�gre: azon t�l, hogy egy �p�lettel arr�bb �s h�rom emelettel feljebb ker�lt, �j monitoroz� rendszer kapott benne helyet, a fizikai biztons�got pedig egy f�ggetlen �gon m�k�d� riaszt�rendszer, k�l�n kl�ma, vide�kamer�k, biometrikus �s azonos�t�k�rty�s bel�ptet� rendszer er�s�ti. A k�zpont az �gyfelek sz�m�ra teljes t�zfalszolg�ltat�st ny�jt, elv�gzi a tervez�st, a dokument�l�st, backup ment�seket, friss�t�sek telep�t�s�t, log forgat�st �s hibajav�t�st is. Minden egyes v�ltoztat�shoz, �j kliens, port vagy szolg�ltat�s hozz�ad�s�hoz elektronikusan al��rt enged�ly sz�ks�ges. A sajt�t�j�koztat�n kiemelt�k, hogy az �gyfelek legink�bb az egy�ni tan�csad�s�rt h�l�sak. Erre t�bbek k�zt az�rt van sz�ks�g, mert sokszor k�rnek olyan enged�lyeket, ami rontja a rendszer biztons�g�t, �s ilyenkor szakemberek seg�ts�g�vel pr�b�lnak meg alternat�v megold�st tal�lni. A 2005-�s �v a sz�mok t�kr�ben is �rdekes volt. A rendszerek tervezett le�ll�sa egy esztend� alatt kevesebb, mint 1 perc volt, s egy nev�t nyilv�noss�gra hozni nem akar� korm�nyzati szerv sz�m�ra beind�tott pilot IDS/IPS rendszer 9 417 869 biztons�gi esem�nyt regisztr�lt az �v sor�n, amib�l az automatikus sz�r�s 1095-�t �t�lt komolyabbnak. A HP szerint l�tezik egy h�roml�pcs�s v�llalati biztons�gi �let�t, ami kezd�dik a biztons�g k�lts�goldali megk�zel�t�s�vel, majd �talakul relat�v megk�zel�t�ss�, ahol m�r nem a r�ford�t�s �sszege a meghat�roz�, v�g�l a c�gek el�rnek a proakt�v st�diumba, ahol az el�vigy�zatoss�g �s az el�rel�t�s a kulcssz�. A v�llalat ilyenkor tud bel�pni szolg�ltat�k�nt, outsourcing lehet�s�get biztos�tva az �gyfeleknek. A ny�jtott szolg�ltat�s f�bb ter�letei term�szetesen a permiter v�delem, azaz a t�zfalak, a behatol�s megel�z�s, az antiv�rus megold�sok, a tartalom sz�r�s �s a VPN (virtu�lis mag�nh�l�zatok) t�mogat�sa. Ennek a piaca vil�gszinten jelenleg 1,6 milli�rd doll�r, ebb�l viszont Kelet-Eur�p�ra jelenleg m�g kevesebb, mint 100 milli� doll�r jut. A trendeknek megfelel�en els�k�nt a p�nzpiac haszn�lja ki a kiszervez�s lehet�s�g�t, majd a korm�nyzati, eg�szs�g�gyi �s v�g�l a kereskedelmi �gyfelek k�vetkeznek. Biztons�g szempontj�b�l meg lehet k�l�nb�ztetni legal�bb h�rom c�gt�pust. Az els�t nem �rintik vagy nem �rdeklik a kiszervezett biztons�gi megold�sok, �k megoldj�k ezt saj�t maguknak. A m�sodik csoportba f�k�nt kisebb c�gek tartoznak, akik megveszik a nagy sz�ll�t�k k�sz megold�sait. Az igaz�n nagy c�geknek pedig komplex megold�sra van sz�ks�g�k - ezt ugyan maguk is meg tudn�k val�s�tani, de annyira er�forr�sig�nyes lenne a szakembereket kik�pezni, oktatni �s megtartani, hogy nem �rn� meg nekik. Ez�rt kiszervezik a teljes IT ter�letet arra specializ�l�dott c�geknek, ezzel id�t �s p�nzt is takar�tanak meg. A HP �gyfelei k�z�l ilyenre p�lda a Dreher, a BAT vagy ak�r a Bricostore. Nekik mind sz�mos telephely k�z�tt kell VPN-en kereszt�l kommunik�lni, ami a BAT nyilatkozata szerinnt anyagilag nem megengedhet� m�g ak�r 2-3 szakember alkalmaz�sa eset�n sem, ennyi pedig kev�s is lenne. A f�ldrajzi terjeszked�s mellett a HP c�lja azon c�gek becs�b�t�sa, akik l�tj�k az IT vesz�lyeit, de beismerik, hogy jobb ha mindenki a saj�t kaptaf�j�n�l marad. A v�llalat a konkr�t v�rhat� �ves bev�telt ugyan nem k�z�lte, �m annyit el�rultak, hogy m�r az id�n meghaladja a bev�tel a beruh�z�s �sszeg�t.