Lengyel rgszek gy vlik egy lengyelorszgi templom tavalyi satsain nagy valsznsggel a modern csillagszat atyjnak, a 70 vesen elhunyt Nikolausz Kopernikusznak (1473-1543) a koponyjt s csontjait talltk meg.
Az satst vgz csapat a maradvnyokat Varsba kldte, ahol trvnyszki orvosok vettk szemgyre, majd mlt ht cstrtkjn a szakrtk rekonstrultk a koponya alapjn az elhunyt arct. A kapott kp egy trtt orr regember, aki egy sebhellyel rendelkezik szemldke fltt. Ezek a jegyek megegyeznek a 16. szzadbl szrmaz Kopernikusz portrkon is lthatakkal.
Elmletk altmasztsa rdekben a rgszek megkezdtk Kopernikusz - eredeti nevn Mikolaj Kopernik - anyai nagybtyja, Lukas Watzenrode srjnak keresst, hogy genetikai sszehasonltst vgezhessenek a csontokon. Ermland egykori pspke 1512-be halt meg Torun vrosban, ahol Kopernikusz szletett s a krnikk szerint a vrosban vagy annak kzvetlen kzelben van eltemetve.
A kutats kt ve vette kezdett, amikor Frombork vros pspke megbzta Jerzy Gassowskit, a Pultuski Antropolgiai s Archeolgiai Intzet egyik rgszt, hogy vizsglja t a helyi hatalmas szkesegyhz terlett az egykor az egyhz szolglatban ll csillagsz srja utn. Mivel Gassowski rendelkezsre nem lltak rsos emlkek magrl a temetsrl ezrt igen minimlis remnyeket fztek munkjhoz. Tavaly azonban munkatrsaival felfedeztek egy ersen srlt koponyt s csontvz rszleteket a szkesegyhz 16 oltrnak egyike alatt.

A maradvnyok alapjn elkszlt arcrekonstrukci fontos lps volt a test azonostsban, a csapat azonban elismeri, hogy teljes bizonyossgot csak a DNS vizsglatok adhatnak, klns tekintettel, hogy nem nagyon van mihez hozzvetni az elkszlt arckpet. Kopernikusz hallakor, 1543-ban nem szmtott hressgnek, ezrt igen kevs festmny kszlt rla.
Hres knyve a De Revolutionibus Orbium Coelestium, melyben elszr fogalmazdik meg a heliocentrikus vilgkp mely szerint a Fld kering a Nap krl, csupn halla utn jelent meg. Mint tudjuk, nem aratott tl nagy sikert, a csillagszat pedig akkoriban nem volt tbb, mint az egyhz tagjainak kedvtelsbl ztt tevkenysge.