Megvonn�k az internetcenz�r�val �l� orsz�gok t�mogat�s�t

A j�v�ben a k�l�nb�z� c�gek kiemelt figyelmet fognak ford�tani arra, hogy a beruh�z�saik sor�n akarva-akaratlanul se juttass�k t�mogat�sokhoz azokat az orsz�gokat, ahol cenz�r�zz�k az internetet. Err�l egyezett meg huszon�t amerikai, ausztr�l �s eur�pai befektet�si t�rsas�ggal, kutat�int�zettel �s alap�tv�nnyal a Riporterek hat�rok n�lk�l (ROG) nev� polg�ri jogi szervezet. A k�l�nb�z� c�gek �s sz�vets�gek hamarosan New Yorkban egy k�z�s nyilatkozatot is ki fognak adni, amelyben kinyilv�n�tj�k, hogy olyan projektekben nem vesznek r�szt, amelyeknek c�lja b�rmilyen form�ban is a vil�g b�rmelyik orsz�g�ban a vil�gh�l� ellen�rz�se �s cenz�r�z�sa. "R�g�ta megpr�b�lunk kapcsolatba l�pni az olyan c�gekkel, mint a Cisco Systems, vagy a Yahoo, amelyek rendszeresen tev�kenyen r�szt vesznek az internetcenz�r�k ki�p�t�s�ben vagy fenntart�s�ban, �m ezek a t�rgyal�saink eddig nem voltak sikeresek. A legt�bb c�g m�g t�rgyalni sem volt hajland� vel�nk. �ppen ez�rt voltunk k�nytelenek m�s m�dot tal�lni a probl�ma megold�s�ra, hogy �gy tudatos�tsuk, az ilyen seg�ts�g nem csak az im�zsukat rombolja, de a j�v�ben p�nzbe is fog ker�lni nekik" - nyilatkozta a k�z�s fell�p�ssel kapcsolatban Julien Pain, a ROG p�rizsi szervezete internetr�szleg�nek a vezet�je. A Cisco �s a Yahoo az elm�lt h�napokban ker�lt a t�mad�sok keresztt�z�be. A Cisco routerei lehet�v� teszik, hogy a k�nai hat�s�gok meg tudj�k sz�rni az internetes tartalmakat, m�g a Yahoo nemr�g kiadta egy k�nai internetdisszidens �s �js�g�r� szem�lyes adatait. A meg�llapod�st �dv�z�lte Thaddeus McCotter, amerikai republik�nus k�pvisel� is, aki szerint az emberi jogok s�rba tipr�sa ellen fel kel l�pni - att�l f�ggetlen�l, hogy az a val�s �letben vagy p�ld�ul a vil�gh�l�n t�rt�nik-e. Elmondta, szerett�k volna el�rni, hogy a k�l�nb�z� befektet�si c�gek kimondj�k: a j�v�ben tart�zkodnak minden olyan projektben val� r�szv�telt�l, ami mor�lisan vagy etikailag megk�rd�jelezhet�. Ezt ugyan v�g�l nem siker�lt el�rni, �m az elm�lt �vekhez k�pest a k�z�s fell�p�s �gy is �ri�si eredm�nynek sz�m�t. A meg�llapod�st megk�t� 25 v�llalat nev�t a k�vetkez� hetekben fogj�k nyilv�noss�gra hozni. Sok szak�rt� szerint az egyezm�ny egyfajta precedens�rt�k� befektet�si etikai k�dexnek is tekinthet�. A Riporterek hat�rok n�lk�l nev� szervezet k�pvisel�i annyit azonban el�rultak: a c�gek egy�ttes befektet�seinek �sszege el�ri a 21 milli�rd doll�rt.