Nyomtatott form�ban is el�rhet� lesz a Wikipedia

Jimmy Wales, a n�pszer� internetes lexikon alap�t�ja szerint a Wikipedia angol nyelv� v�ltozata hamarosan nyomtatott form�ban is megjelenik, hogy �gy juttathass�k el a vil�gh�l�n �sszegy�jt�tt tud�st azokhoz az emberekhez, akik nem rendelkeznek internethozz�f�r�ssel. Jimmy Wales A Wikipedia legnagyobb el�nye a k�z�ss�gi szerkeszt�s, egy �j inform�ci�t perceken bel�l fel lehet vinni az adatb�zisba. Amennyiben azonban a lexikon nyomtatott form�ban is megjelenik, ez az el�nye el fog t�nni. "J�l tudom ezt, �m �gy v�lem, ideje a Wikipedi�t k�nyv alakban is megjelentetni, hogy ne csak azok r�szes�ljenek a tud�sb�l, akiknek sz�less�v� internetel�r�s�k van" - nyilatkozta Jimmy Wales. A szakember �s csapata m�r t�rgyal�sokat folytat a dologr�l t�bb kiad�kval is. A napirendi pontok k�z�tt szerepel, hogy milyen t�m�kat dolgozzon fel a nyomtatott form�ban megjelen� Wikipedia. A legn�pszer�bb t�m�k k�z�tt szerepel az eg�szs�g, a futball, a t�rt�nelem, a m�sodik vil�gh�bor� �s a Rock and Roll. A nyomtatott forma mellett a n�pszer� internetes lexikon alkot�i egy CD-n vagy DVD-n megjelen� v�ltozat kiad�s�n is gondolkoznak. Az els� Wikipedia-CD 2004 okt�ber�ben jelent meg N�metorsz�gban, m�g az els� DVD id�n �prilisban k�vette. A Directmedia Publishing kiad� m�g e h�napban tervezi m�g egy, a Wikipedia t�rt�net�t bemutat� k�nyv megjelentet�s�t is. Decemberben pedig tov�bbi n�gy k�nyvet dobnak piacra, ezekb�l kett�nek a t�m�ja a hip-hop, illetve a Nobel b�ked�jasok lesznek. Wales adatai szerint eddig a Wikipedia-projektben t�bb, mint 350 ezer �nk�ntes seg�tett az inform�ci�k �sszegy�jt�s�ben �s rendszerez�s�ben. Az �gynevezett kem�ny magot mintegy k�tezren alkotj�k. Az alap�t� kit�rt arra is, hogy a nyomtatott �s a multim�di�s form�ban val� megjelen�sen k�v�l nagy gondot ford�tanak majd az inform�ci�k hiteless�g�nek ellen�rz�s�re. Igyekezni fognak �gy t�k�letes�teni a rendszert, hogy senki ne �rhasson be obszc�n, vagy egy�b k�ros tartalmakat egy-egy anyaghoz. Jelenleg ugyanis b�rki hozz�f�rhet a bejegyz�sekhez �s kib�v�theti �ket. A haz�nkban is nagy n�pszer�s�gnek �rvend� Wikipedia a http://hu.wikipedia.org c�men 2003 j�liusa �ta �rhet� el. A honlapon fellelhet� inform�ci�k szerint a magyar nyelv� v�ltozat jelenleg 17844 sz�cikket tartalmaz, mely �t nagy men�pontba van rendezve, �gy mint a Term�szettudom�nyok; a T�rsadalomtudom�nyok, t�rt�nelem; a Technol�gia �s alkalmazott tudom�nyok; a Kult�ra, vall�s, m�v�szet, irodalom, nyelvek �s a Szabadid�. A felhaszn�l�k kereshetnek bet�rend, �letrajz, port�lok �s kateg�ri�k szerint. A Wikip�di�t egy nonprofit alap�tv�ny �zemelteti, mely sz�mtalan t�bbnyelv� �s ny�lt tartalm� t�rslapot �zemeltet. Ide tartozik a Wikid�zet nev� t�bb nyelv� id�zet- �s sz�l�sgy�jtem�ny; a Wikisz�t�r nev� t�bbnyelv� sz�t�r �s szinominasz�t�r; a Wikik�nyv, amely a szabadon hozz�f�rhet� k�nyvekr�l �s �tmutat�kr�l tartalmaz inform�ci�kat; a Wikisource, ami a szabad forr�smunk�kat gy�jti �ssze; a Commons, ami a szabad m�dia�llom�nyok gy�jtem�nye; valamint az angol nyelv� Wikispecies (f�jljegyz�k), a Wikinews (szabad h�rforr�s) �s a Meta-Wiki (a Wikimedia projektek koordin�ci�ja).