Indul a 65 nm-es Intel chipek gy�rt�sa

A processzorgy�rt� meger�s�tette, hogy m�r megkezdte a k�vetkez� gener�ci�s, 65 nanom�teres gy�rt�stechnol�gi�val k�sz�l� Presler chipek sorozatgy�rt�s�t, amelyekkel m�lt� v�laszt k�v�n adni vet�lyt�rs�nak. M�r m�rciusban megjelentek az els� h�rek arr�l, hogy az Intel a v�rtn�l jobban halad a 65 nanom�teres gy�rt�stechnol�gia fejleszt�s�vel. Elemz�k akkor �gy v�lt�k, hogy a v�llalat m�g az �v v�ge el�tt piacra dobhatja az �j fejleszt�seket, eg�szen pontosan a Presler, a Cedar Mill �s a Yonah els� tagjait. A bel�p� szintre sz�nt Cedar Mill fogyaszt�s�r�l m�r ezt megel�z�en kedvez� h�rek jelentek meg, �s a v�llalat 43 sz�zal�kos cs�kken�st �g�rt a jelenlegi Pentiumokhoz k�pest. A megjelen�sr�l sz�l� j�slat v�g�l bej�tt: az Intel sz�viv�je meger�s�tette, hogy m�r megkezd�d�tt a sorozatgy�rt�s. John Casey a Cnet magazinnak adott v�lasz�ban sz�molt be a gy�rt�s megindul�s�r�l. Elmond�sa szerint m�r hetek �ta k�sz�lnek az �j chipek, amelyeket fokozatosan sz�ll�tanak ki a k�l�nb�z� PC-gy�rt�khoz. Az els� ilyen konfigur�ci�k a k�vetkez� �v elej�n j�nnek ki, m�g a mobil sz�m�t�g�pekbe sz�nt ikermagos Yonah gy�rt�sa decemberben indul. Sz�m�t�saik szerint 2006 harmadik negyed�v�re m�r �tl�pik a k�sz�b�t, �s t�bb 65 nanom�teres chipet gy�rtanak majd, mint 90 nm-est. "A kedvez� v�lasz jelzi, hogy nem volt igazuk azoknak, akik k�ts�gbe vont�k az �j gener�ci� ilyen korai megjelen�s�t" - �rta Dan Hutcheson, a VLSI Research elemz�i c�g vezet�je egy jelent�sben. Val�ban, a jelek szerint az Intel ez�ttal sokkal kev�sb� szenvedett meg az �t�ll�ssal, mint legut�bb, amikor a 90 nanom�ter jelentette a nagy kih�v�st. Igaz, egyel�re csak az oregoni D1C1 �zem kezdte meg a sorozatgy�rt�st, de ha bev�lnak a fogyaszt�sr�l �s a megjelen�sr�l napvil�got l�tott j�slatok, a v�llalat sokkal jobb eredm�nyeket �rhet el, mint a Prescott �s t�rsai eset�ben. Ehhez azonban az AMD-nek is lesz egy-k�t szava, amely nemr�g ind�totta be m�sodik drezdai �zem�t, �s amb�ci�zus terveket sz�v�get 2008-ra. Egyel�re azonban az Intelnek �ll a z�szl�, mivel a piacot m�g mindig magabiztosan vezet� �ri�s j�val kor�bban tudja v�grehajtani a v�lt�st. Ez ugyanis az AMD sz�m�ra j�val nehezebb feladat, �s ezen a Fab36 is csak r�szben seg�thet. A nagy riv�lis valamikor 2007-ben �rkezhet el a fordul�pontra, amikor t�bbs�gbe ker�lhetnek a 65 nm-es chipek, de az m�r legut�bb is bebizonyosodott, hogy a gyorsas�g nem mindig c�lravezet�. Ez csak akkor v�lhat az Intel el�ny�re, ha val�ban be tudja tartani �g�reteit.