Eur�p�t �rinti legkev�sb� a kl�mav�ltoz�s

A Science magazin eg�sz Eur�p�ra kiterjed� �rt�kel�se szerint a mediterr�n �s a hegyvid�ki ter�leteket fogj�k legink�bb �rinteni a kontinens term�szeti er�forr�saiban bek�vetkez� v�ltoz�sok. A magazin szerint a 21. sz�zadban a glob�lis �ghajlatv�ltoz�s hordozza mag�ban a legnagyobb vesz�lyt bolyg�nkra n�zve, viszont azt is kimutatt�k, hogy egyes tendenci�knak pozit�v hat�sai is lehetnek. Az �rt�kel�shez a legjelent�sebb t�nyez�k - mint az �ghajlatv�ltoz�s, a f�ldhaszn�lat �s a t�rsadalomgazdas�gi t�nyez�k - sz�m�t�g�pes modellez�s�vel vizsg�lt�k azok hat�s�t kontinens�nkre levet�tve. T�bb h�ten �t tomboltak a t�zek Portug�li�ban, a bal oldali felv�tel augusztus 5-�n, a jobb oldali pedig augusztus 23-�n k�sz�lt - klikk a k�pekre a nagyobb v�ltozathoz Az �sszes eur�pai ter�let k�z�l a mediterr�n r�gi� t�nik a leg�rz�kenyebbnek az �vsz�zadban bek�vetkez� glob�lis v�ltoz�sokra. A legt�bb hat�s a n�vekv� h�m�rs�klettel �s a cs�kken� csapad�kkal �ll �sszef�gg�sben. V�zhi�ny, az erd�t�zek kock�zat�nak n�veked�se, a n�v�nyzet �szaki ir�nyba val� eltol�d�sa �s a f�ldek mez�gazdas�gi hasznos�that�s�g�nak visszaszorul�sa v�rhat�, j�vend�li a tanulm�ny els� sz�m� szerz�je, dr. Dagmar Schroeter, a Harvard Egyetem Nemzetk�zi Fejl�d�si K�zpontj�nak munkat�rsa. A hegys�gekben sem t�l r�zs�s a helyzet, mivel v�rhat�an a h� birodalma magasabbra k�lt�zik, megv�ltoztatva a foly�k lefoly�s�t. T�len a magasan fekv� ter�leteken a csapad�k a megszokott fagyott �llapot helyett es� form�j�ban fog lehullni, alapjaiban v�ltoztatva meg a v�z levonul�s�nak menet�t. Gyakoribbakk� v�lnak a t�li �s tavaszi �rhull�mok, m�g ny�ron itt is v�zhi�ny l�phet fel, mivel a vizet rakt�roz� h�takar� fokozatosan megsz�nik. Ezek a v�ltoz�sok a helyieken t�l jelent�s hat�ssal lesznek a v�zier�m�vekre �s term�szetesen a s�turizmusra �p�l� r�gi�kra is. A jelent�s n�h�ny pozit�v hat�st is megeml�t, t�bbek k�zt a term�ter�letek cs�kken�se az erd�k t�rh�d�t�s�t hozza majd el, melyek egyfajta "sz�nelnyel�k�nt" jelent�s mennyis�g� sz�n-dioxidot k�tnek majd le a l�gk�rb�l. Az �ghajlatv�ltoz�sb�l ered� h�m�rs�kletemelked�s azonban az �vsz�zad m�sodik fel�re ezt a pozit�vumot is elt�ntetheti, a folyamat a vissz�j�ra fordul. A sz�n-dioxid elnyel�se helyett a talaj elkezdi kibocs�tani mag�b�l azt, �gy egy �jabb �vegh�z-hat�st el�seg�t� g�z forr�s�val gazdagodunk. A Harvard kutat�ja szerint a vil�g m�s r�szein az �ghajlatv�ltoz�s �s egy�b glob�lis tendenci�k tekintet�ben j�val aggasz�bb a helyzet, mint Eur�p�ban. Ezzel egy�tt az �rt�kel�s �gy �sszegez, hogy a politikusoknak nagym�rt�kben k�zre kell m�k�dni�k, ha az eur�pai �llamok hat�kony strat�gi�t akarnak kialak�tani a v�ltoz�sok kezel�s�re.