M�r az els� szinten megrekedt az �rfelvon�

Nem tal�lta gazd�ra a NASA �ltal a futurisztikus �rfelvon�k el�tti �tt�r� munka elv�gz�s�re ki�rt k�t, egyenk�nt 50 000 doll�ros d�j. A verseny lehetne az egyik els� l�p�s egy olyan technika kifejleszt�se fel�, mellyel a k�lts�ges rak�t�k helyett robotok juttatn�k fel a vil�g�rbe sz�nt rakom�nyokat v�kony, �m ann�l hosszabb �s er�sebb k�belek seg�ts�g�vel. T�z csapat adta be a nevez�s�t az amerikai �rhivatal p�ly�zat�ra, melynek cs�cspontja a h�tv�g�n a kaliforniai Ames Kutat�k�zpontban zajlott le. K�t k�l�n verseny futott, az egyik a k�beleket, a m�sik az azokra kre�lt robotokat hivatott tesztelni. A robotokat pr�b�ra tev� "Beam Power Challenge" nev� esem�nyre h�t csapat �rkezett, robotjaiknak feladata mind�ssze annyi volt, hogy k�l�nb�z� s�lyokkal a lehet� legmagasabbra m�sszanak egy 61 m�ter hossz� k�belen. A robotok fotoelektromos cell�kkal alak�tott�k �t egy ipari keres�f�ny sug�rz�s�t a m�sz�shoz sz�ks�ges elektromos energi�v�. Amelyik robot a legnagyobb s�lyt a legmagasabbra juttatta, mik�zben tartania kellett a NASA �ltal megszabott �tlagosan m�sodpercenk�nti 1 m�teres sebess�get, az vihette volna el az 50 000 doll�ros f�d�jat. A felt�teles m�d annak sz�l, hogy egyetlen csapat sem tudta teljes�teni a sebess�gk�vetelm�nyt, mik�zben a magass�gi cs�cs is meg�llapodott mind�ssze 12 m�teren - ezt a kanadai Saskatchewan Egyetem m�rn�keinek siker�lt �sszehozniuk. Mint kider�lt, a f� probl�m�t a m�sz�shoz sz�ks�ges energia fenntart�sa, illetve maga a f�nyforr�s jelentette, mivel min�l jobban elt�volodott a robot a talajt�l �s a f�nyforr�st�l, ann�l kev�sb� tudt�k kihaszn�lni a f�ny erej�t. A NASA sz�viv�je, J.D. Harrington hozz�tette, hogy id�n a nevez�k kiz�r�lag a NASA �ltal biztos�tott keres�f�nyt alkalmazhatt�k energiaforr�sk�nt, j�v�re azonban m�r mindenki a saj�t megold�s�val rukkolhat el�, teh�t el�ker�lhetnek a l�zerek, a mikrohull�mok, vagy b�rmi egy�b, amiben a csapatok kell� fant�zi�t l�tnak. A szint�n 50 000 doll�r d�jaz�s� �rk�bel pr�b�l� "Tether Challenge"-re n�gy csapat nevezett. Itt a c�l 2 grammn�l k�nnyebb k�belhurkok el��ll�t�sa, majd az ezekb�l k�sz�lt k�belnek nem csup�n a versenyt�rsak �ltal megalkotott darabokn�l kellett er�sebbnek lennie, de a NASA �ltal bemutatott, a kereskedelemben is fellelhet� anyagokb�l elk�sz�tett referencia k�beln�l is, nem kevesebb, mint 50 sz�zal�kkal. Klikk a k�pekre a nagyobb v�ltozathoz A Salt Lake City k�zpont� Centaurus Aerospace �ltal k�sz�tett k�t�l b�rta a legjobban, csak 544 kilogramm ut�n szakadt el. Ez azonban nem csup�n nem haladta meg, de el sem �rte a NASA k�bel�nek teljes�tm�ny�t, ami 590 kilogramm s�lyt is elb�rt. A referencia k�bel a Spaceward Alap�tv�ny m�ve, mely a NASA-val k�z�sen fel�gyeli a versenyt. A NASA k�zlem�nye szerint a szervezet mindenesetre el�gedett volt a nevezett produktumok min�s�g�vel, k�l�n�sen annak f�ny�ben, hogy nagyj�b�l hat h�nap �llt a csapatok rendelkez�s�re. Harrington szerint enn�l m�r csak az lett volna nagyobb meglepet�s, ha valaki elviszi a d�jakat. �gy a k�t verseny j�v�re is �ll, azonban a d�jaikat a dupl�j�ra emelik.