M�r a hackerek lelk�t is tanulm�nyozz�k

A hackerek, adathal�szok �s m�s internetes b�n�z�k m�dszereit �s lelk�t pr�b�lja megfejteni Thorsten Holz, az �szak-rajna-vesztf�liai m�szaki f�iskola tan�ra. Az informatikus a b�n�z�k munkam�dszereit igyekszik megfigyelni. Amikor egy rosszfi� r�tal�l a sz�m�t�g�pre, Holz pontosan megfigyeli �s r�gz�ti egy k�l�nleges szoftver seg�ts�g�vel, hogy mit tesznek, �s ut�na ki�rt�keli a l�tottakat. Az informatikus �gy pontosan k�pbe ker�l, �s tiszt�ban van a k�l�nb�z� tr�kk�kkel. Holz a munkam�dszereken k�v�l arra is k�v�ncsi, hogy mik�nt gondolkodik l�pre csalt �ldozata, mik a tett�nek a mozgat�rug�i, a mot�vumai, �s v�ratlan helyzetben mit cselekszik. A szakember igyekszik r�j�nni, milyen ember is �l a vonal m�sik v�g�n, �s szeretn� megalkotni az illet� szem�lyi profilj�t. A m�dszer Lance Spitzner, a Sun munkat�rs�nak 1999-es els� pr�b�lkoz�sai �ta nem sokat v�ltozott. Viszont az�ta m�dosultak a kiberb�n�z�k c�ljai, c�lpontjaik �s m�dszereik. Az online b�n�z�k m�dszereinek a kifigyel�s�re l�trehozott �gynevezett Honeynet projekt szakemberei �gy vett�k �szre az els� spamk�ld�ket, illetve a chatszob�kban hitelk�rtya-adatokkal manipul�l� feh�rgall�ros b�n�z�ket. Azonban nem csak az aacheni informatikus vagy a Honeynet kutat�i dolgoznak ilyen m�dszerekkel, hanem a fontos int�zm�nyek �s c�gek is. A Deutsche Bank p�ld�ul k�l�n sz�m�t�g�pet tart fenn az�rt, hogy megfigyelhesse, milyen v�rusok �s k�retlen e-mailek, illetve m�s k�rtev�k �s k�ldem�nyek �rkeznek be a hivatali c�mekre. Ezeket az adatokat azt�n m�g azel�tt kielemzik, hogy megindulna az �gyfelek telefon- �s e-mail-�radata a gyan�s levelekkel kapcsolatban. A c�l, hogy m�g azel�tt felder�thess�k az esem�nyeket, miel�tt bek�vetkezn�nek. A szakemberek �gy jutnak hozz� p�ld�ul a spamk�ld� szerverek pontos c�m�hez. Hasonl� elven m�k�dtet sok sz�m�t�g�pes biztons�gi c�g, p�ld�ul az F-Secure is �ldozati szerepben PC-ket. "Ezek �gy n�znek ki kifel�, a vil�gh�l� fel�, mint egy teljesen �tlagos sz�m�t�g�p. A k�l�nbs�g csak annyi, hogy a rosszfi�k nem is sejtik, hogy �ppen megfigyelj�k �ket" - mondja Peter Klein, az F-Secure N�metorsz�g antiv�rus term�kspecialist�ja. "Egyre t�bb nagy int�zm�ny j�n r�, hogy mennyire meg�ri az ilyen l�pre csal� rendszerek �zembe �ll�t�sa. Ehhez csup�n egy k�l�nleges t�mad�snapl�z� szoftverre �s n�h�ny jelent�ktelen, a t�mad� szem�ben azonban fontosnak �s �rt�kesnek t�n� adatra van sz�ks�g" - nyilatkozta Hartmut Pohl, a Bonn-Rajna-Sieg M�szaki F�iskola inform�ci�s biztons�gi professzora. A szakember az elm�lt id�szakban t�z k�l�nb�z� c�gn�l �ll�tott fel ilyen rendszert. Lassan teh�t megfordul a folyamat �s az online b�n�z�k lesznek azok, akiknek vigy�zniuk kell majd arra, hogy nehogy l�pre menjenek.