ENSZ Inform�ci�s T�rsadalmi Cs�cstal�lkoz� Tuniszban

A vil�gtal�lkoz� pikant�ri�ja, hogy a rendezv�nynek ez�ttal az a Tun�zia ad otthont, ahol blokkolj�k az ellenz�ki hangv�tel� weboldalakhoz val� hozz�f�r�st �s ahol a hat�s�gok rendszeresen fell�pnek az interneten felsz�lal� ellenz�kkel szemben. Az ENSZ Inform�ci�s T�rsadalmi Cs�cstal�lkoz�j�nak (WSIS) pont az az els�rend� c�lja, hogy a szakemberek �s a korm�nyok fell�phessenek az internet �s a szabad v�lem�nynyilv�n�t�s, valamint a sz�l�sszabads�g �s az inform�ci�csere v�delm�ben. Polg�rjogi szervezetek szerint ez�rt lehet "hib�s" az �tlet, hogy �ppen Tuniszban lesz az id�n novemberben 16-a �s 18-a k�z�tt a WSIS, hiszen az �szak-afrikai �llamot er�s k�zzel, n�ha m�r m�r brut�lis kem�nys�ggel korm�nyozza Zine el Abidine Ben Ali eln�k. A Riporterek hat�rok n�lk�l nev� emberjogi szervezet szerint p�ld�ul Tun�zia gyakorlatilag k�ptelen lesz norm�lisan lebonyol�tani a rendezv�nyt. R�ad�sul az aktivist�k �gy v�lik, el�g �rdekes d�nt�s abba az orsz�gba vinni egy emberjogi konferenci�t, ahol elnyomj�k az az emberi jogokat. Internetcenz�ra, politikai foglyok, k�nz�sok, az ellenz�ki kiberdisszidensek elleni brut�lis fell�p�s - a Riporterek hat�rok n�lk�l munkat�rsainak v�lem�nye szerint ezek a dolgok mind megtal�lhat�k Tun�zi�ban. A szervezet szerint maga Ben Ali eln�k sz�m�t az �szak-afrikai orsz�gban az internet egyik legnagyobb ellenz�j�nek, de ellen�rz�j�nek is. A Tunisz-f�zist a genovai el�k�sz�t� tan�cskoz�s nyitotta meg A jelenlegi tun�ziai helyzetet j�l jellemzi, hogy Mokthar Trifi, a tun�ziai LTDH emberi jogi liga eln�ke szerint aki ma ny�ltan fell�p a vil�gh�l�n a jelenlegi rezsim ellen azt terrorist�nak b�lyegzik. Nemr�g egy�bk�nt nyolc ismert helyi ellenz�ki �hs�gsztr�jkba kezdett, hogy �gy tiltakozzanak az orsz�gban kialakult �llapotok �s az alapvet� emberi jogok s�rba tipr�sa ellen. A nyolc szem�ly k�z�tt van Lotfi Hajji, az SJT illeg�lis �js�g�r�szakszervezet tagja �s Najib Chabbi, a leg�lis Liber�ldemokrata P�rt f�titk�ra is. A Magyar UNESCO Bizotts�g honlapj�n sz�mos inform�ci� el�rhet� a tuniszi WSIS-szel kapcsolatban. A cs�cstal�lkoz�nak sz�mos, az inform�ci�s t�rsadalommal kapcsolatos kih�v�ssal kell szemben�znie, a h�rom legfontosabb: a digit�lis megosztotts�g cs�kkent�se, az adatok �s inform�ci�k szabad �raml�sa �s hozz�f�rhet�v� t�tele �s a nemzetk�zi konszenzus megteremt�se, az �j kih�v�soknak megfelel� norm�k megfogalmaz�sa �s alapelvek lefektet�se. Az UNESCO n�gy legfontosabb c�lkit�z�se a fenti ter�leten �s a WSIS t�m�i fedik egym�st: meg�llapod�s a legfontosabb alapelvekben a tud�s alap� t�rsadalmak fel�p�t�s�hez, az Inform�ci�s �s Kommunik�ci�s Technol�gi�k (ICT-k) jobb kihaszn�l�sa a k�pess�gfejleszt�s, legitim�ci�, ir�ny�t�s �s a t�rsadalmi r�szv�tel ter�n, a kapacit�sok meger�s�t�se a tudom�nyos kutat�s, inform�ci��raml�s �s -csere ter�let�n �s a tanul�si lehet�s�gek fejleszt�se. Kevesen tudj�k, hogy id�n szeptember k�zepe �ta Magyarorsz�gnak is van UNESCO Information for All (I4all) Nemzeti Bizotts�ga. A Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n megtartott alakul� �l�sen a r�sztvev�k h�rom ter�letet emeltek ki a k�vetkez� id�szak legfontosabb feladataik�nt: a konzult�ci�t az inform�ci�s t�rsadalom helyi szerepl�ivel, a magyar "tud�sexport-piac" �g�retes ter�leteinek sz�mbav�tel�t �s az inform�ci�s t�rsadalom "kapill�risainak" (a kism�ret�, de nagy hat�s� org�numoknak, k�z�ss�geknek, projekteknek, �gyeknek) a v�delm�t. A r�sztvev�k �ll�st foglaltak tov�bb� a bizotts�g tov�bbi b�v�t�se mellett. A Magyar UNESCO Bizotts�g szervez�s�ben Magyarorsz�gon is megalakult a hazai szakmai �s tudom�nyos k�z�let ismert k�pvisel�ib�l �ll� Magyar "Inform�ci�s T�rsadalom" Nemzeti Bizotts�g. A politikasemleges, t�bb ter�letet �sszefog� test�let - Z. Karvalics L�szl� vezet�s�vel - az UNESCO "Information for All" programj�t val�s�tja meg haz�nkban. A test�let az UNESCO inform�ci�s t�rsadalom t�rgy� szakanyagaihoz, dokumentumaihoz �s esem�nyeihez komment�rokkal, szakmai v�lem�nyekkel, szem�lyes jelenl�ttel j�rul hozz�, illetve javaslatokat tesz a programok hazai adapt�ci�j�ra. A bizotts�g feladat�nak tartja �j gondolatok, �j megk�zel�t�sek "k�zvet�t�s�t" az UNESCO szakmai munk�j�hoz. Ezenk�v�l figyelemmel k�s�ri az UNESCO szabad szoftverekkel kapcsolatos t�rekv�seit �s �sszekapcsolja azokat a hazai fejlem�nyekkel.