50 �ves Bill Gates

Fiatalos, jellegzetes mosoly�val, kerek szem�veg�vel �s gyakran lezser ruhaviselet�vel felt�n� jelens�g. Senki nem gondoln� r�la, hogy � a vil�g leggazdagabb �s legbefoly�sosabb embere, aki nem ritk�n t�rgyal �llamf�kkel �s minisztereln�k�kkel. Fot�it eln�zve, nem lehet azt �ll�tani, hogy az eltelt mintegy 30 �vben Gates k�ls�leg nagyon megv�ltozott volna az egyetemista korabeli �nmag�hoz k�pest. Ugyanez nem mondhat� el ugyanakkor a szakember �letk�r�lm�nyeir�l. A sokak �ltal egyszer�en csak a "high-tech korszak ikonj�nak" nevezett Gates p�nteken lesz 50 �ves. A karrierje fiatal egyetemist�k ezreit inspir�lja arra, hogy belev�gjanak olyan projektekbe �s karrierekbe, amibe lehet, hogy - e p�ldak�p h�j�n - egy�bk�nt nem mern�nek ilyen vakmer�en belekezdeni. A Microsoft els� embere, aki egy �gyv�d �s egy tan�rn� fiak�nt l�tta meg a napvil�got 1955. okt�ber 28-�n, m�r fiatalon megcsillogtatta a k�l�nleges tehets�g�t a sz�m�t�stechnika ir�nt. Gates egy Washington sz�vets�gi �llamban tal�lhat� mag�niskol�ban hamar elsaj�t�totta a BASIC programnyelvet. A fiatal fi� a t�rsaival k�z�sen m�r 17 �ves kor�ban elk�sz�tett egy �rarend-programot, amit azt�n 4200 doll�r�rt el is adott iskol�j�nak. A fiatalember m�r a Harvard Egyetem hallgat�ja volt, amikor iskolai j�bar�tj�val, Paul Allennel k�z�sen megalkotott egy szoftvert Altair 8800 t�pus� otthoni sz�m�t�g�p�re - ez volt az �tt�r�s. A fiatalok megalap�tott�k a Microsoft nev� c�get, Gates otthagyta az egyetemet. N�h�ny �v m�lva pedig m�r a Microsoft sz�ll�totta az IBM sz�m�ra a MS-DOS oper�ci�s rendszert. A programoz� - akarva-akaratlanul - 31 �ves kor�ra egycsap�sra a vil�g leggazdagabb ember�v� v�lt. Ezut�n j�tt az igazi �tt�r�s, a Windows oper�ci�s rendszer, amelynek a 3.0-�s verzi�j�b�l m�r vil�gszerte 60 milli� darabot adtak el 1990-ben. Napjainkban - a nagy konkurens Linux fokozatos t�rh�d�t�sa ellen�re is - a vil�g sz�m�t�g�peinek 90 sz�zal�k�n valamilyen Windows oper�ci�s rendszer-v�ltozat fut. B�rmennyire is zseni�lis volt Bill Gates, az�rt hib�kat � is elk�vetett. P�ld�ul nem vette komolyan az internetet. Ennek tulajdon�that�, hogy az internetes b�ng�sz�k piac�n a Netscape komoly poz�ci�kra tudott szert tenni. Igaz, k�s�bb a Windowsba be�p�tett Internet Explorer a maga jav�ra ford�totta a b�ng�sz�h�bor� kimenetel�t, �m ekkor indult meg a t�mad�s a v�llalat ellen, mondv�n, kihaszn�lta az oper�ci�s rendszerek piac�n l�v� monopolhelyzet�t. A vita az�ta sem csillapodott, s�t egyre t�bb c�g t�madja a Microsoftot. Bill Gates azonban nem t�ntor�t az elk�pzel�seit�l. J�sol, gyakran az eg�sz vil�got megd�bbent� vagy felh�bor�t� kijelent�seket tesz - �s adakozik. A 2000-ben feles�g�vel k�z�sen alap�tott Bill & Melinda Gates alap�tv�ny eddig 7,5 milli�rdot adott k�l�nb�z� projektek t�mogat�s�ra. A szervezet k�zd az AIDS, a mal�ria, a tuberkul�zis, illetve a szeg�nys�g ellen. A sokat t�madott szakember elhat�rozta: �lete v�g�ig a mag�nvagyon�nak 95 sz�zal�k�t eladom�nyozza - Ez az �sszeg t�bb, mint 50 milli�rd doll�r.