A processzorgyrt kveti vetlytrst s 650 millit fordt sajt j-mexiki telephelynek modernizlsra, a cl a kapacits nvelse. Az AMD ekzben ismt tovbb nvelte rszesedst.
Az Intel a ht elejn
jelentette be a jelents beruhzs megindulst. Ebbl kiderl, hogy az sszeget a Rio Rancho mellett zemel, 300 millimteres szilciumostykat gyrt zem fejlesztsre fordtjk. A Fab 11X nvre keresztelt gyrkomplexum kibvtse Paul Otellini vezrigazgat szerint a megnvekedett vsrli ignyek, illetve a kltsgcskkentst elr tervek miatt szksges, s ehhez a kpzett munkaer is rendelkezsre ll.
A beruhzs mg az idn megkezddik s a kvetkez v a komplexum, valamint a meglv gyrtsorok kibvtsvel telik majd. A 300 j munkahelyet eredmnyez ptkezs legkorbban 2007 elejn fejezdik be s ekkor mr az oregoni D1D s D1C, valamint az rorszgban zemel Fab 24 mellett az itteni zem is nagyobb ervel kapcsoldhat be a 90 s 65 nanomteres gyrtstechnolgia felfuttatsba. Ez elssorban a nagyobb ostyknak ksznhet, mivel a vllalat szerint a 300 millimteres pldnyok esetben 40 szzalkkal kevesebb energit s vizet hasznlnak fel, mint a hagyomnyos 200 mm-es vltozatnl (ebben az zemben mg adsok a vltssal). Emlkezhetnk arra, hogy az AMD szmra is az egyik legnagyobb kihvst az j ostyk gyrtsra trtn tlls jelentette.
Az AMD ekzben a legfrissebb adatok szerint ismt tovbb nvelte a piaci rszesedst, amely egyre inkbb megkzelti a hn htott 20 szzalkot. A tajvani DigiTimes a Mercury Research adataira hivatkozva 17,8 szzalkban
jellte meg az x86 chipek piacn a harmadik negyedvben elrt eredmnyt, mikzben az Intel 80,8 szzalkot birtokolt. Ez utbbi az asztali gpek esetben mr valsg: az AMD itt 20,4 szzalkot kaparintott meg, ami jelzi a cg fejlesztseinek (Athlon 64, Sempron) tretlen terjeszkedst.
Br a klnbsg mg mindig risi, az Intelnek hamarosan fel kell ktni a felktnivalt, hiszen az
j Fab36 risi lehetsget knl vetlytrsnak. Hector Ruiz, az AMD vezrigazgatja 2008-ra vi szzmilli chipet, s 30 szzalkos rszesedst
jsol, ami mr megadn a kiindul pozcit a piac vezetsrt megindtand versenyhez.