Bemutatta �rj�rm�-terv�t a Northrop-Boeing p�ros

A Northrop Grumman �s a Boeing bemutatta k�z�s terveit a NASA �ltal ki�rt CEV (Crew Exploration Vehicle) projekt �rj�rm�v�re, ami az el�zetes v�rakoz�soknak megfelel�en igen hasonl�t a hajdani Apollo �rhaj�kra. A Holdra val� visszat�r�s jegy�ben k�sz�l� �rj�rm� term�szetesen sz�mtalan v�ltoztat�ssal rendelkezik a nagy el�dh�z k�pest, melyek n�velik az exped�ci�k rugalmass�g�t �s biztons�g�t, hangs�lyozt�k a k�z�sen p�ly�z� c�gek k�pvisel�i. A Northrop/Boeing csapat a Lockheed Martin ellen van versenyben az �rsikl�k lev�lt�s�ra tervezett �j gener�ci�s �rj�rm� tervez�s�ben �s �p�t�s�ben, melynek �tic�ljai v�rhat�an a Nemzetk�zi �r�llom�s, a Hold �s v�g�l a Mars lesznek. A Northrop/Boeing p�ros az�rt t�rt vissza a kapszul�s megold�shoz, mert v�lem�ny�k szerint ez a legmegb�zhat�bb �s legbiztons�gosabb kialak�t�s mind a kil�v�s, mind a visszat�r�s eset�ben. Doug Young, a Northrop aleln�ke a sajt�t�j�koztat�n �gy nyilatkozott, hogy a biztons�got �s a rendelkez�sre �ll� id�t figyelembe v�ve a legjobb, ha a m�r bev�lt m�dszerekhez fordulnak. A Northrop vezet�i szerint a gy�ztesnek egy �v alatt 3-5 CEV-t kell majd meg�p�teni a NASA rep�l�si intenzit�s�nak f�ggv�ny�ben. Az �rhivatal j�v� �v �prilis�ban fogja kijel�lni els� sz�m� alv�llalkoz�j�t. A tervek szerint a parancsnoki modul k�nny�s�ly� anyagokb�l �p�l. Az �gy nyert t�meget az �rhaj�sok rendelkez�s�re �ll� hely megn�vel�s�re ford�tj�k, azaz a CEV modulj�nak bels� tere az Apollo �ltal biztos�tott dupl�ja lesz. �gy hat f� utazhat az ISS-re, illetve n�gy a Holdra. Ebben nagyj�b�l ki is mer�lnek a k�ls� szeml�l� sz�m�ra is �szlelhet� k�l�nbs�gek a CEV �s az Apollo k�z�tt. A tervek szerint a Northrop/Boeing CEV egy szil�rd hajt�anyag� rak�ta tetej�n jut el az �rbe, hasonl�an, mint amit jelenleg az �rsikl� rep�l�sek els� f�zisaiban alkalmaznak. A tervekben szerepel egy kil�v�s megszak�t� rendszer, egy hengeres szerkezet, ami az emelked�s ideje alatt lefedi a parancsnoki modul tetej�t. Ha minden sim�n zajlik, a rendszer a kil�v�st k�vet� els� perc ut�n lev�lik a CEV-r�l �s el�g a l�gk�rben, v�sz eset�n viszont a rak�tahajt�m�vel ell�tott egys�g begy�jtja �nmag�t �s elh�zza a kapszul�t a j�rm�t�l. Ebben az esetben a kapszula vagy ejt�erny�i seg�ts�g�vel visszat�r a felsz�nre, vagy ha m�r el�g k�zel volt az �rh�z, a megszak�t� rendszer rak�t�ja seg�ts�g�vel f�ldk�r�li p�ly�ra �ll, ahonnan a leg�nys�g m�r nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt megtervezheti visszat�r�si m�veleteit. Egy Hold-exped�ci� eset�ben a CEV �sszekapcsol�dik a Holdra sz�ll� egys�ggel �s az �gynevezett F�ld elhagy�si fokozattal, melyek a CEV-t megel�z�en, egy k�l�n rak�t�val jutnak el az �rbe, majd megkezd�dhet a Hold-utaz�s. A Northrop/Boeing CEV modulja a kibonthat� nappanelek mellett j�val t�bb �zemanyaggal rendelkezik, mint az Apollo, ez�rt a leg�nys�g j�val szabadabban m�dos�that p�ly�t �s szinte b�rhol lesz�llhat a Hold felsz�nen. Nem lesz annyira lekorl�tozva, mint az Apollo k�ldet�sek idej�ben, �gy eljuthatnak a Hold sarkvid�ki ter�leteire is, amit kor�bban nem tudtak kivitelezni. A CEV-nek nincs sz�ks�ge leg�nys�gre mialatt az �rhaj�sok a Hold felsz�n�n dolgoznak. Az �reszk�z ak�r 180 napig is automatikusan m�k�dteti �nmag�t holdk�r�li p�ly�n, a leg�nys�g pedig a felsz�nr�l nyomon k�vetheti helyzet�t. Visszat�r�skor a kapszula a F�ld felsz�n�n landol - nem az �ce�nban, mint az Apollo modulok - ez azonban m�g viszonylag kezdeti st�diumban van, nyilatkozott Leonard Nicholson, a CEV helyettes programvezet�je. Jelenleg a fejleszt�k f�kez�erny�k�n, egy kis lass�t� rak�t�n, l�gzs�kokon �s egy, a modul alj�ra szerelhet�, a f�ldet �r�s erej�t elnyel� szerkezeten dolgoznak. A CEV fontosabb elemei dupl�zott meghib�sod�s elleni v�delemmel fognak rendelkezni, azaz k�t-k�t p�tdarabbal lesz felszerelve az �rj�rm�, m�g az Apollon�l a v�delem egyszeres volt. B�r Young a sajt�t�j�koztat�n nem besz�lt a k�lts�gekr�l, korm�nyzati �s ipari forr�sok szerint a CEV kifejleszt�se 5,5 milli�rd doll�rt fog felem�szteni, m�g a CLV, a kil�v� j�rm� tov�bbi 3,2 milli�rdot, amihez hozz�csap�dik m�g a pr�barep�l�sek �ltal t�masztott 2-3 milli�rdos �sszeg. A NASA 2006-ra 1,8 milli�rd doll�rt kapott a k�lts�gvet�sb�l a CEV �s a CLV fejleszt�seire.