Elektronikus szavaz�s: �lom vagy r�m�lom?

Az elektronikus szavaz�s - amely a kisebb probl�m�k ellen�re sikerrel mutatkozott be az Egyes�lt �llamokban - tov�bbra is rendk�v�l �les vit�k t�rgya vil�gszerte, �s a korm�nyok nagy r�sze m�g nem b�zik az �j rendszer biztons�g�ban. Alig p�r nap van m�r csak h�tra az amerikai eln�kv�laszt�sig. A helyzet nem csak a val�s, de a "virtu�lis politikai �letben" is pattan�sig fesz�lt. Ilyenkor minden t�nyez�nek �ri�si jelent�s�ge van, s �gy van ez most is. Az elektronikus szavaz�st�l annak idej�n els�sorban azt v�rt�k, hogy elker�lhet� lesz a 2000-es amerikai eln�kv�laszt�shoz hasonl� k�nos proced�ra, amikor n�h�ny �llamban t�bbsz�r is �jrasz�moltatt�k a szavazatokat a bizonytalan v�geredm�nyek miatt. Mint ismeretes, akkor George W. Bush �s a kih�v�ja, a demokrata Al Gore k�z�tt csak a Florida sz�vets�gi �llamban megtartott szavazat-�jrasz�ml�l�s d�nt�tt. Az csup�n h�rom nap m�lva der�lt ki, hogy Bush el�nye mind�ssze 537 voks volt ellenfel�vel szemben. Az �rint�k�perny�s szavaz�termin�l angol �s spanyol nyelv� Az Egyes�lt �llamokban k�t �vvel ezel�tt indult meg a felk�sz�l�s, amelyet v�gig a t�mogat�k �s a k�tked�k �ri�si vit�ja k�s�rt, �s az az�ta eltelt id�szakban egyik t�bor sem tudta meggy�zni a m�sikat �ll�spontj�nak helyess�g�r�l. Az elektronikus v�laszt�si rendszerek egyik legf�bb k�vetelm�nye, hogy a szavaz�s sor�n minden k�ts�get kiz�r�an azonos�tsa a szavaz�sra jogosultakat an�lk�l, hogy felfedn� a szavaz�k kil�t�t. Teh�t nem der�lhet f�ny arra, az azonos�t� melyik v�laszt�polg�rt takarja. Legal�bb ilyen fontos k�vetelm�ny, hogy a rendszer megfelel�en v�dett legyen a hackerek �s a v�rusok t�mad�saival szemben, mivel egy sikeres behatol�s k�ts�gbe vonn� az eg�sz szavaz�s hiteless�g�t. Az �llampolg�rok egy r�sze ugyanakkor azt szeretn�, ha az elektronikus szavaz�s ny�jtotta lehet�s�geket bel�that� id�n bel�l kiterjeszten�k a mobiltelefonokra �s a PDA eszk�z�kre. A Nagy-Britanni�ban bemutatott rendszert p�ld�ul az internetez�k mellett a WAP-os telefonk�sz�l�kek, a Palm eszk�z�k �s a Dreamcast konzolok tulajdonosai is ig�nybe vehett�k. Az �j rendszer k�ts�gtelen�l t�bb �j probl�m�t is felvet. Az ellenz�k els�sorban a biztons�gi r�sekt�l, illetve a szoftverhib�kt�l tartanak, amelyek megb�n�thatj�k az eg�sz rendszer m�k�d�s�t, �s lehet�v� tenn�k az eredm�nyek meghamis�t�s�t. Az Egyes�lt �llamokban elv�gzett el�zetes tesztek sor�n �ppen ez�rt hasonl� helyzeteket szimul�ltak, �s a rendszer val�ban t�madhat�nak bizonyult. Ennek ellen�re m�rcius els� napjaiban megtartott�k az els� elektronikus szavaz�st, j�llehet k�t h�nappal kor�bban az elektronikus szavazatsz�ml�l� rendszer cs�fosan leszerepelt Florid�ban, amikor a v�gelsz�mol�sn�l kider�lt, hogy 134 szavazat egyszer�en elt�nt. A s�lyos hiba nyilv�nval�an megv�ltoztatta a szavaz�s v�gkimenetel�t, hiszen akkor mind�ssze 12 szavazat d�nt�tt az �gyben. A m�rciusi szavaz�son a leend� demokrata eln�kjel�lt szem�ly�r�l d�nthettek a szavaz�k, �s a szavaz�s sor�n ism�t �jabb probl�m�k mer�ltek fel. Egyes helyeken elfelejtett�k beprogramozni a g�pek k�dol� rendszer�t, m�sutt pedig egy�ltal�n nem m�k�dtek a termin�lok, �gy vissza kellett �llni a hagyom�nyos pap�r �vekre. A jelent�sek szerint a probl�m�kat gyorsan elh�r�tott�k, de a g�pek kezel�se, t�rol�sa, �s fel�gyelete kor�bban nem v�rt bonyodalmakat okozott. A hackerek �s v�rusok ellen a legt�bb helyen sz�r�pr�baszer� tesztel�snek vetett�k al� az �rint�k�perny�s g�peket, �s nem enged�lyezt�k a mobiltelefonok �s egy�b vezet�kn�lk�li k�sz�l�kek haszn�lat�t a szavaz�helys�gen bel�l. A szavaz�s v�g�l is sikerrel z�rult, �s a jelent�sek szerint t�bb mint 10 milli� szavaz� haszn�lta egyszerre a rendszert. Az illet�kesek azt �g�rik, hogy a novemberben sorra ker�l� eln�kv�laszt�son m�r mintegy 50 milli� amerikai �llampolg�r veheti ig�nybe a termin�lokat.  Az elm�lt h�napokban a szak�rt�k k�t �j m�dszert dolgoztak ki a kor�bbi probl�m�k �s agg�lyok elh�r�t�sa �rdek�ben. Az egyik m�dszer �rtelm�ben az elektronikus szavazat mellett a szavaz�k egy hagyom�nyos pap�r �vet is kit�lten�nek, hogy biztos�tva legyen a szavaz�s pontos v�gkimenetele, m�g a m�sik elj�r�s k�t k�dolt blokkot k�sz�tene, amelyek kiz�r�lag egy�tt sz�m�tanak �rv�nyes szavazatnak. A szakemberek emellett �j, �sszetett titkos�t�si elj�r�sokon dolgoznak, �s igyekeznek fejleszteni a rendszer v�delm�t. A mostani helyzetet bonyol�tja, hogy egy amerikai b�r�s�g �gy d�nt�tt, hogy az elektronikus v�laszt�si �s szavaz�rendszerek eredm�nyeit nem kell pap�ron is megjelen�teni ahhoz, hogy azok hitelesek legyenek. Mindez azt jelenti, hogy egyre er�sebbek azok az aggodalmak, amelyek szerint hasonl� k�osz alakulhat ki, mint a n�gy esztend�vel ezel�tti eln�kv�laszt�sokon. A jelenlegi vita t�rgy�t azok az elektronikus v�laszt�si rendszerek k�pezik, amelyeket Florida 15 ker�let�ben �ll�tanak fel �s amelyeket �rint�k�perny�kkel l�tnak el. A kritikusok szerint ez mind sz�p �s j�, �m a szavaz�polg�roknak sz�mos neh�zs�ggel kell majd szemben�zni�k, �s a sz�m�t�g�pes szakemberek �gy v�lik er�sen megk�rd�jelezhet�, hogy az �gy leadott szavazatokat adott esetben �jra lehetne-e sz�molni. A technikai seg�ts�g sokaknak elengedhetetlen David Niven kutat�, az Atlantic Egyetem munkat�rsa k�nnyen elk�pzelhet�nek tartja p�ld�ul, hogy az emberek haragja azok ellen fordul majd, akik ezeknek a v�laszt�si rendszereknek a beszerz�se mellett d�nt�ttek. Ezen k�v�l el�fordulhat az is, hogy a g�pek p�ld�ul nem regisztr�lj�k majd valakinek a szavazat�t, a kinyomtatott eredm�nyek hi�ny�ban pedig az adott polg�r soha nem fogja megtudni, hogy az � voksa t�nyleg sz�m�tott-e. Jeb Bush, Florida korm�nyz�ja szerint azonban aggodalomra semmi oka v�laszt�knak, az �rint�k�perny�s rendszerek ugyanolyan megb�zhat�ak, mint a hagyom�nyos t�rsaik. A g�peket kritiz�l�kat "�sszeesk�v�s-elm�let gy�rt�knak" titul�lta �s szerinte ezek az emberek elvesz�tett�k a j�zan �t�l�k�pess�g�ket. Az ACLU nev� polg�ri jogi szervezet �s m�s civil szervez�d�sek ugyanakkor azzal v�dolt�k meg Florida �llamot, hogy az �j rendszerek seg�ts�g�vel akarj�k majd megsz�p�teni a v�laszt�si eredm�nyeket. A beadv�nynak okt�ber 15-�n egy helyi b�r�s�g helyt adott �s emiatt a rendszerek fejleszt�inek egy �j szoftvert kellett feltelep�teni�k ezekre a k�sz�l�kekre, amelyekkel ellen�rizhet�, hogy val�ban korrekt m�don regisztr�lta-e a rendszer a leadott szavazatokat. A floridai �llampolg�rok azonban ennek ellen�re meglehet�sen szkeptikusak �s bizalmatlanok. Megnyugv�st alighanem az jelenthet csak, amennyiben ez�ttal nem n�h�ny (sz�z vagy ezer) szavazaton m�lik, hogy ki lesz az Egyes�lt �llamok eln�ke. Az elektronikus rendszert elfogad� �llamoknak leg­k�­s�bb november 2-ig le kell cser�lni�k a r�gi g�peket, b�r n�mi prob­l�­m�t jelent, hogy a leg�jabb technol�gia m�g nem iga­z�n el�r­he­t�, �s megjelen�se csak november k�zep�n v�r­ha­t�. A legt�bb �llamba azonban m�r idej�ben meg­�r­kez­tek az �rint�k�perny�s termin�lok, �gy csak a rendszer friss�­t�­s�t kell majd el­v�­gez­ni az �j tech­no­l�gia megjelen�sekor. B�r az elektronikus szavaz�s rendszere m�g mindig nem kiforrott, egyes orsz�gokban m�r szint�n bemutatkozott az �j rendszer. �rorsz�gban p�ld�ul m�r az internetes voksokat is elfogadt�k a 2004-es Eur�pa Parlament v�laszt�sain, m�g Magyarorsz�g egyel�re csak a k�lk�pviseleteken vezette be az elektronikus szavaz�s rendszer�t. Szak�rt�k szerint a kedvez� tapasztalatok ut�n m�s EU-tagorsz�gok is bevezethetik az elektronikus szavaz�st, de k�nnyen el�fordulhat, hogy egy j� ideig m�g pap�r �veket is ki kell majd t�lten�nk a rendszer ellen�rz�se �rdek�ben. Optimista v�lem�nyek szerint itthon legkor�bban a 2006-os orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon deb�t�lhat az �j rendszer, de addig m�g rengeteg jogi �s technikai akad�lyt kell lek�zdeni�k a magyar politikusoknak �s szakembereknek, ami - l�tva az �llampolg�rok k�lf�ldi szavaz�sa k�r�li bonyodalmakat - biztosan �vekig fog tartani.