Haszn�lt PC-k �radat�val k�zdenek a szeg�ny orsz�gok

Egy k�rnyezetv�delmi szervezet tanulm�nya szerint a szeg�nyebb afrikai orsz�gok a tengerent�lr�l �rkez�, sokszor haszn�lhatatlan, vagy helyrehozhatatlan sz�m�t�g�pek tenger�vel k�zdenek, ami nem seg�t helyzet�k�n. A The New York Times cikke a Basel Action Network nev� k�rnyezetv�delmi csoport tanulm�ny�ra hivatkozva sz�mol be a v�rhat� probl�m�kr�l. A ma megjelen�, The Digital Dump: Exporting Reuse and Abuse to Africa c�met visel� dokumentumban ugyanis k�pet kaphatunk a haszn�lt PC-k t�meges bevitel�vel j�r� probl�m�kr�l, illetve a v�rhat� k�vetkezm�nyekr�l. Ez semmi j�val nem kecsegtet. A tanulm�ny szerint egyed�l a nig�riai Lagos v�ros�ba havonta 500 kont�nerben mintegy 40 ezer szem�lyi sz�m�t�g�p �rkezik, �s ennek legnagyobb r�sze haszn�lhatatlan �llapotban ker�l ide. A helyi hat�s�gok jelent�se szerint a be�rkez� sz�ll�tm�nyok mind�ssze 25 sz�zal�kban tartalmaznak haszn�lhat� PC-ket, a t�bbi szem�tre val�. Ez egyr�szt gazdas�gi szempontb�l h�tr�nyos - hiszen ezeket a konfigur�ci�kat sem megjav�tani, sem eladni nem lehet - m�sr�szt puszt�n az �ri�si sz�mok r�v�n k�rnyezetv�delmi fenyeget�st jelent. Ez ut�bbi fenyeget�s igencsak s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat, hiszen az �jrahasznos�t�shoz hi�nyoznak a sz�ks�ges gazdas�gi, p�nz�gyi �s jogi felt�telek. Nem csoda, hiszen ezzel a k�rd�ssel m�g az Eur�pai Uni� is megszenvedett, s�t, hat�rozott jogi ellenl�p�sekkel fenyegette meg h�t tagorsz�g�t, ami�rt a mai napig nem alkalmazt�k a f� direkt�v�t (Magyarorsz�g m�r kor�bban jelent�s halad�kot kapott). Jelenleg ugyan az eur�pai teljes szem�tmennyis�gnek (�vente 2 milli�rd tonna) mind�ssze 4%-a elektronikai term�kb�l ad�d� hullad�k, azonban ez az ar�ny 2-3-szor nagyobb �temben n�vekszik, mint b�rmely m�s szem�tt�pus mennyis�ge. Vil�gos, hogyha a k�rd�s rendez�se m�g az Uni�nak is s�lyos probl�m�kat okoz, nem sokat v�rhatunk el a neh�z helyzetben l�v� afrikai, �zsiai orsz�gokt�l. A Basel Action Network szerint amennyiben a fejlett orsz�gok - els�sorban az USA - nem l�tj�k be, hogy a digit�lis szakad�k felett �t�vel� h�d val�j�ban a hullad�k elt�vol�t�s�ra szolg�l� csatorna, addig nem sz�m�thatunk a helyzet javul�s�ra. Ez pedig s�lyos k�vetkezm�nyeket vonhat maga ut�n a fejl�d� r�gi�kban, ahol a szeg�nys�g mellett a fejlett vil�g hullad�k�val is k�nytelenek lesznek megk�zdeni.