A jelek szerint a vllalat nem tudta meggyzni a nagyobb kiadkat szndknak szintesgrl, st, jabb brsgi perrel knytelen szembenzni, amely megakadlyozhatja a Google Print bvtst.
A keresjrl hress vlt cget ezttal a McGraw-Hill Cos. Inc., a Pearson Education, a Penguin Group (USA), a Simon & Schuster, valamint a John Wiley & Sons Inc.
perelte be kzsen, megakadlyozand a neves, nyomtatsban megjelent mvek engedly nlkli bedigitalizlst. Vlemnyk szerint ugyanis a Google egyrtelmen megsrtette a kiadk szerzi jogait, amikor a szksges engedlyek nlkl
ltott hozz egsz knyvek digitalizlshoz.
"Amennyiben a Google szabadon kszthet msolatokat, ezt brki ms ugyangy megteheti. Bestlhatnnk brmelyik knyvtrba, s nekilthatnnk digitlis msolatot kszteni az ott tallhat mvekrl" - nyilatkozta a Reuters hrgynksgnek Patricia Schroeder, az
Amerikai Kiadk Szvetsgnek elnke. A pert indt kiadk kzs lpseit is ez a szervezet irnytja, s az anyagiakrl is k gondoskodnak. Elmondsa szerint tisztban vannak a kezdemnyezs potencilis elnyeivel, m jelenlegi llapotban ez gy nz ki, hogy a Google a szerzk tulajdont felhasznlva dollrmillikat szeretne bekasszrozni.
A szvetsg az 1967-ben elfogadott, nemzetkzileg elterjedt ISBN rendszer alkalmazst javasolta a Google-nak. Ez lehetv tenn a ktetek megfelel szmozst, azonostst, s egycsapsra megvltoztatn a szemben ll tbor hozzllst, a vllalat azonban elutastotta a javaslatot. Egyik fl sem engedett teht llspontjbl, s ez korntsem segtette a megegyezs lehetsgt.
A mostani per a szerzket tmrt
Authors Guild mellett mr a msodik, amely kifejezetten a digitlis knytr projektjt hivatott lelltani. A Google vezrigazgatja ekzben
terjedelmes rsban fejtette ki vlemnyt a krdsrl, amit csak megtmogatott a David Drummond alelnk ltal kzztett
nyilatkozat. Ez utbbiban leszgeztk, hogy tovbbra is kitartanak a projekt mellett, s emlkeztettek az MPAA 1982-es kinyilatkozsra, amelyben eltltk a videfelvevk elterjesztsnek tlett. Szerintk az id itt is bebizonytja majd igazukat s kezdett veheti majd a program nagyarny kibvtse.