Rep�l�g�pekre eml�keztetnek a pteroszauruszok

A mai rep�l�g�pek�hez hasonl� aerodinamikai tr�kk�k seg�ts�g�vel uralt�k a t�rt�nelem el�tti id�k egeit a dinoszaurusz korszak rep�l� gy�kjai.A sz�ban forg� pteroszauruszok, az els� igazi sz�rnycsap�sokkal rep�l� gerincesek, a k�v�letek alapj�n a tri�sz v�g�n, k�r�lbel�l 220 milli� �vvel ezel�tt jelentek meg. Ak�rcsak dinoszaurusz rokonaikat, ezeket a l�nyeket is a kr�ta id�szak v�gi t�meges kipusztul�s t�ntette el v�glegesen a F�ld sz�n�r�l, 65 milli� �vvel ezel�tt. A pteroszaurusznak k�nny�, �reges csontozata �s legal�bb 10 m�teres sz�rnyfeszt�vols�ga volt, s�t a Mexik�ban tal�lt csontok arra utalnak, hogy akadt k�zt�k 20 m�teres sz�rnyfeszt�v� egyed is, ami bizony m�r megfelel egy mai rep�l�g�p param�tereinek. A tud�sokat r�g�ta foglalkoztatja, hogyan sz�lltak fel helyb�l ezek a hatalmas �sl�nyek, nem is sz�lva a finom landol�sr�l. Egy angol-n�met kutat�csoport arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a l�nyek az �gynevezett pteroid csontjaik seg�ts�g�vel hajtott�k v�gre a fenti m�veleteket. A pteroid egy hossz�, karcs� csontot a csukl�n�l, �s egy hatalmas f�kez�sz�rnyk�nt viselked� h�rty�s lebernyeget tartott az els� �s h�ts� v�gtagok k�z�tt fesz�l� sz�rnyak el�tt. A csont feladat�r�l, k�l�n�sen a sz�rnyban val� elhelyezked�se miatt, er�sen megoszlottak a v�lem�nyek. A k�v�letek elemz�sei szerint a pteroid a test fel� mutatott �s maga az el�sz�rny viszonylag keskeny volt. M�s tanulm�nyok szerint viszont a rep�l�s sor�n a csontny�lv�ny el�re ir�nyult, ami egy j�val sz�lesebb el�sz�rnyat eredm�nyezett. A kutat�csoport tagjai, a Cambridge-i Matthew Wilkinson �s Charles Ellington, valamint a berlini David Unwin szerint kiz�r�lag a k�v�letekb�l nem lehet meg�llap�tani a pteroid funkci�j�t, �ppen ez�rt m�s m�dszerrel k�zel�tett�k meg a t�m�t. Egy m�retar�nyos pteroszaurusz-modellel sz�lcsatorn�ba vonultak, majd az omin�zus csontot mindk�t ir�nyba kipr�b�lva megvizsg�lt�k a sz�rny teljes�tm�ny�t. Az adatokb�l j�l kivehet� volt, hogy amikor a pteroid csont el�re mutatott, jelent�sen megn�vekedett a felhajt�er�, nem �gy a sokak �ltal t�mogatott befel� hajl� �ll�sn�l. Az el�re ir�nyul� csont egy j�kora el�sz�rnyat t�rt ki a kar el�. A nagy felhajt�er� elengedhetetlen volt egy ekkora l�nynek a fel- �s lesz�ll�shoz, hasonl� m�don, mint a modern rep�l�g�pek sz�rnyainak f�ksz�rnyai m�k�dnek. A hatalmas pteroszauruszokat a pteroid k�pess� tette arra, hogy csup�n sz�rnyaik kit�r�s�val ak�r m�rs�kelt sz�lviszonyok k�z�tt is felemelkedjenek. A bevezet� �l megfelel� �ll�sban a lesz�ll�sokat is lass�totta, s�t a rep�l�s k�zben ir�ny�t�fel�letk�nt is haszn�lhat� volt. P�ld�ul egy pteroid behajl�t�s�val, mik�zben a m�sikat kiny�jtotta, a h�ll� k�pes volt emelni egyik sz�rny�nak felhajt�erej�t, belekezdve egy fordul�ba. A szak�rt�k szerint a tanulm�ny egy �j �s prec�z k�pet ad a pteroszaurusz aerodinamik�j�r�l, megoldva t�bb r�g�ta fenn�ll� rejt�lyt, �s bebizony�tva, hogy a pteroszauruszok eg�szen �j megold�sokkal k�zd�tt�k le az akt�v rep�l�s probl�m�it.