Sikerrel z�rult az e-szavaz�s �sztorsz�gban

A volt szovjet tagk�zt�rsas�g korm�nyzata mer�sz l�p�sre sz�nta el mag�t: a helyhat�s�gi v�laszt�sokon az interneten kereszt�l szavazhattak az �llampolg�rok, p�ld�t mutatva az eg�sz vil�gnak.Az �szt parlament m�g m�jusban d�nt�tt �gy, hogy az eredm�nyesnek �t�lt janu�ri f�pr�ba ut�n a 2005-�s tallinni helyhat�s�gi v�laszt�sokon teljes k�r�en bevezeti az internetes voksol�st. Akkor �gy nyilatkoztak, hogy egy �jabb siker eset�n a 2007-es parlamenti voksol�s alkalm�val is bevezethetik a met�dust. A janu�ri szavaz�skor egy szobor hely�t illet�en kellett d�nteni�k a helyi lakosoknak, �s akkor a v�laszt�sra jogosultak 14 sz�zal�ka nyilatkozott a k�rd�sben. Ez elegend� volt ahhoz, hogy az illet�kesek sikeresnek min�s�ts�k a kezdem�nyez�st. A kis orsz�g most kiv�vta a vil�g k�zv�lem�ny�nek - �s a k�lf�ldi t�mogat�k - elismer�s�t, mivel orsz�gszerte lehet�v� tett�k az interneten t�rt�n� szavaz�st. A h�tf�t�l szerd�ig tart� id�szakban ugyan mind�ssze 10 ezer ember, azaz a v�laszt�polg�rok 1 sz�zal�ka �lt ezen jog�val, �m az alacsony r�szv�teli ar�nyt ez�ttal sem tal�lt�k rossz eredm�nynek. Ann�l nagyobb pozit�vum, hogy az 1,4 milli� lakos� orsz�gban sehol sem jelentettek vissza�l�st vagy b�rmilyen hib�t a szavaz�s sor�n. Az akci� teh�t a hivatalos k�zlem�nyek szerint ez�ttal is teljes sikerrel z�rult. A szavaz�shoz egy spec�lis azonos�t� k�rtya sz�ks�geltetett, illetve egy nagyj�b�l 5 ezer forintba ker�l� leolvas�, amely a sz�m�t�g�phez csatlakozik. Az orsz�g szavaz�inak 80 sz�zal�ka rendelkezik ilyen speci�lis k�rty�val, mivel ezt m�r 2002 �ta haszn�lj�k online banki, illetve az ad�z�ssal kapcsolatos szolg�ltat�sokn�l. Eml�kezhet�nk arra, hogy tavaly febru�rban egyszerre t�z amerikai �llamban szavaztak arra, hogy ki legyen a demokrata eln�kjel�lt, aki majd szepbemberben Bush eln�k kih�v�ja lesz. Ez nem az els� pr�b�lkoz�s volt, hiszen kor�bban m�r tartottak pr�baszavaz�sokat, a hib�k kisz�r�s�nek c�lj�b�l. A novemberi eln�kv�laszt�s alatt j�l szerepeltek az automat�k, �s b�r t�bb mint 1100 bejelent�s �rkezett, nagyobb probl�m�r�l egyetlen �llamban sem adtak h�rt. Ezek a bejelent�sek azonban val�di technikai gondokra is r�vil�g�tottak, amelyekre a szak�rt�k m�r j�val a termin�lok �zembe helyez�se el�tt felh�vt�k a figyelmet. Az �rint�k�perny�k ugyanis t�bb helyen megb�zhatatlannak bizonyultak, vagy egy�ltal�n nem reag�ltak az �rint�sre. Az elektronikus szavaz�s azonban a legt�bb orsz�gban nem val�sulhat meg egyhamar. Ami Eur�p�t illeti, a biztat� j�slatok ellen�re a politikusok meggy�z�d�se, hogy az internetes voksol�sra m�g sok�ig kell v�rni. Az Uni�, mely eddig is hatalmas �sszegeket ford�tott e-korm�nyzati kezdem�nyez�sekre, nem igaz�n foglalkozik az e-szavaz�s gondolat�val. A t�rv�nyhoz�k t�bbsz�r is er�s szkepticizmusr�l tettek tan�bizonys�got. Magyarorsz�gon jelenleg - a legt�bb eur�pai orsz�ghoz hasonl�an - a v�laszt�si rendszer szinte minden pontj�t t�mogatja az informatika, a konkr�t szavaz�st kiv�ve. �pp a v�laszt�polg�r szem�lyazonoss�g�nak ellen�rz�se, a szavazatok lead�sa �s a szavazatsz�ml�l�s t�rt�nik m�g k�zzel, �s ennek oka nem a technol�gia hi�nya. Ink�bb a biztons�g�rzet hi�nya, illetve az ezzel kapcsolatos f�lelmek a legnagyobb visszah�z� er�, amit meg lehet �rteni, hiszen tavaly a Pentagon is erre hivatkozva tagadta meg a k�lf�ld�n tart�zkod� katon�k eme lehet�s�g�t. �sztorsz�gnak k�ts�gk�v�l k�nnyebb dolga van - a szak�rt�k szerint lakoss�ga pont megfelel� nagys�g� az ilyen k�s�rletekhez, �s technikai, infrastruktur�lis t�ren is messze megel�zik a t�bbi volt tagk�zt�rsas�got.