USA: 2009-ben z�rul az anal�g m�sorsz�r�s

A Szen�tus illlet�kesei n�gy �ven bel�l v�get k�v�nnak vetni a hagyom�nyos anal�g m�sorsz�r�snak, �s ki�rus�tj�k az �gy felszabadul� frekvenci�kat, amelyt�l jelent�s bev�teleket v�rnak.A Reuters h�r�gyn�ks�g �ltal hivatkozott dokumentum a Szen�tus egy tervezet�t tartalmazza, amely mintegy 4,8 milli�rd doll�rra taks�lja a r�gi frekvenci�k ki�rus�t�s�b�l v�rhat� bev�teleket. A Kereskedelmi Bizotts�g ugyanis legk�s�bb 2009-ig sz�ntetn� meg az anal�g m�sorsz�r�st, v�gk�p maguk m�g�tt hagyva a korszakot. A v�lt�st�l az illet�kesek nagyobb v�ltozatoss�got �s jobb min�s�get v�rnak. T�mogat�i szerint a digit�lis m�sorsz�r�s az anal�ghoz k�pest val�ban jobb hang- �s k�pmin�s�get jelent �s a m�sorokat jobban, tiszt�bban lehet majd fogni. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a digit�lis m�sorsz�r�sra val� �t�ll�s m�g t�bb telev�zi�- �s r�di�csatorn�t, �j kieg�sz�t� inform�ci�s szolg�ltat�sokat is jelent majd. Tov�bbi el�ny, hogy p�ld�ul a digit�lis r�di�k az anal�g r�di�kra kiosztott frekvenciatartom�nynak csak az egyharmad�t ig�nylik, �gy r�vid id� alatt sz�mos frekvenci�t szabad�thatnak fel. A bizotts�g 2008. janu�r 28-�n hirdetn� meg az aukci�t, �s a legt�bb frekvenci�t kereskedelmi t�rsas�gok k�z�tt �rt�kes�ten�k. A 4,8 milli�rdos �sszeg azonban csak becsl�s, �s a test�let szerint ez ak�r 10 milli�rdra is felmehet, ami m�r mindek�ppen figyelemre m�lt� eredm�ny lenne. Ezt azut�n hazai programokba fektetn�k, illetve p�toln�k az ad�emel�sek elmarad�sa miatt kies� p�nzeket. A jelenleg �rv�nyben l�v� rendelkez�s 2006 v�g�ig �rja el� az �t�ll�s lebonyol�t�s�t, illetve ezt ahhoz a felt�telhez k�ti, hogy a h�ztart�sok 85 sz�zal�k�ban rendelkez�sre �lljanak a sz�ks�ges k�sz�l�kek. Azonban arr�l m�r nem tudtak megegyezni, hogy milyen m�don hat�rozz�k meg ezt az ar�nyt, �gy ink�bb egy k�s�bbi, de szigor� hat�rid� fel�ll�t�sa mellett d�nt�ttek. Az Eur�pai Bizotts�g szerint az Uni�ban az anal�g m�sorsz�r�sr�l a digit�lisra val� v�lt�s id�pontja legk�s�bb 2012 lehet. A test�let szerint az�rt el�g a 2012-es hat�rid�, mert elm�letileg 2010-ig m�r az eur�pai telev�zi�- �s r�di�tulajdonosok t�bbs�ge rendelkezni fog egy digit�lis m�sorok v�tel�re alkalmas vev�egys�ggel (settop-box). Az �t�ll�st N�metorsz�gban, Finnorsz�gban, Olaszorsz�gban, M�lt�n, Ausztri�ban, Sv�dorsz�gban �s Spanyolorsz�gban legk�s�bb 2010-ig, m�g Belgiumban, �sztorsz�gban, Nagy-Britanni�ban, Szlov�ki�ban, Szlov�ni�ban �s Magyarorsz�gon 2012-ig kell(ene) v�grehajtani. Itthon az Antenna Hung�ria tavaly �sszel ind�totta �tj�ra a digit�lis telev�zi�z�st, igaz, egyel�re csak nagyon sz�k ter�leten. A min�s�g jav�t�sa mellett r�gt�n megfogalmaz�dott az interakt�v telev�zi�, az emelt szint� m�sorsz�r� szolg�ltat�sok, pl. az EPG (elektronikus m�sorkalauz), a szuperteletext, a h�zi bev�s�rl�s, a t�voli bankm�veletek, t�vszavaz�s, s�t a telev�zi�n kereszt�li internet-el�r�s bevezet�se ir�nti ig�ny is. M�rciusban az anal�g f�ldfelsz�ni h�l�zattopol�gia probl�m�ir�l esett sz�, amely nem illeszkedik a megyehat�rokhoz. Az AH ez�rt javaslatot tett az IHM-nak, az NHH-nak �s az ORTT-nek, hogy a Budapest �s Kabhegy k�rny�k�n elind�tott digit�lis f�ldfelsz�ni telev�zi� (DVB-T) az �szakkelet-magyarorsz�gi r�gi�val b�v�lhessen. A digit�lis m�sorsz�r�sra val� �t�ll�s strat�giai c�lkit�z�seit szint�n m�rciusban fogadta el a korm�ny, amely alapj�n az ORTT 2007-ben meghirdetheti a 3 orsz�gos multiplexre sz�l� p�ly�zatait. A kabinet els�dleges feladata a jogszab�lyok megalkot�sa, a frekvenci�k biztos�t�sa �s a DVB-T piack�pess� t�tele. Az orsz�gos multiplex ki�p�t�se szigetszer�en t�rt�nne, el�sz�r a nagyobb n�ps�r�s�g� ter�leteket lefedve, m�g az anal�g sug�rz�s lekapcsol�sa 2010-2013 k�z�tt t�rt�nne meg. A jelenlegi helyzetr�l �s a lefedetts�gi adatokr�l az Antenna Hung�ria oldal�n t�j�koz�dhatunk.